Nem oly régen örömünnepe volt a Glitzenstein családnak: nyolcadik gyermekük, Chanoch upserinje volt. Ám röviddel a hajvágás előtt a kisfiú jól meglepte rebecen édesanyját.
Az upserin minden családban nagy ünnep, azonban Glitzenstein Sámuel rabbi és Sosi rebecen már hatodszorra hívták a nagyobb családot és a közösséget hajvágóra, ezúttal a kis Chanochéra. Az alkalomra a szokásoknak és a nem kis gyakorlatnak megfelelően készültek, ám a kisfiú meglepte édesanyját – Glitzenstein Sosi rebecen elmeséli mivel.
Így meséli a rebecen az előkészületek meglepetését
„Idén lág báomerkor ünnepeltük a hatodik kisfiam hajvágását. Számomra természetes az, hogy egy kisfiúnak hároméves koráig hosszú a haja és esetleg néha azt mondják neki az emberek: »milyen cuki lány«, nincsenek ezzel kapcsolatban furcsa érzések bennem.
A mostani hajvágás mégis picit más volt, mint a többi fiamnál, mert ez a gyermekem nagyon érzékeny, és amikor fél évvel ezelőtt elkezdtünk beszélgetni vele a hajvágásról, akkor ő – nagy meglepetésemre – sírni kezdett, hogy nem akarja ezt.
Furcsa volt, mert egyik gyermekemnél sem volt ilyen, ők mind örültek, hogy most már nagyfiúk és minden rendben is volt.
Sosi rebecen a kezével imitálta a hajvágást
Erre a kisfiamra egyébként is jellemző, hogy kicsit jobban tart dolgoktól és aggódott, hogy mi és hogyan történik majd ezen a napon. Úgy próbáltam neki segíteni, hogy miközben sokat beszéltem vele erről, készítettem egy szimulációt: megmutattam neki, milyen lesz a hajvágógép és a kezemmel ollót formáltam, hogy lássa, miként fogják vágni a haját. Úgy láttam, ez fokozatosan nyugalommal töltötte el.
Az utolsó héten aztán újra elővettem a vágógépet és be is kapcsoltam, hogy hallja a hangját. Hiszen az ünnepség után úgyis találkozik majd ezzel, mert a hajvágási ünnepség után mindig meg kell igazítani a fiúk haját. Így aztán az eseményen és utána az itthoni igazításon sem volt már semmi probléma, jól viselte. Az otthoni igazítás után mutattam neki a tükörben a frizuráját.
Először nagyon furcsállta, hogy rövid a haja, de aztán elnevette magát és mondta, nahát, most már fiú vagyok – és annyira cuki volt látni, hogy most már érti, hogy a hosszú copf után így már látszik, hogy ő kisfiú.
„Nem lehetünk hippik”
Szerintem ez nem félelmetes, de amikor a gyerekem érzékenyebb, akkor én is érzékenyebbé válok, és így picit én is aggódtam. Ez nem olyan, mint a körülmetélés, ami azért kicsit fájhat. Néha azért sajnálom, hogy a szép hosszú hajukat levágják, de nem lehetünk hippik, hogy örökre meghagyjuk.
A változás akkor érzékelhető, amikor látom, hogy a fiamnál leesik a tantusz, hogy ő fiú és nálam is leesik a tantusz, hogy bizony már nem kisbaba a fiam. Ez a pillanat mindig meghat: megvolt a hajvágás, mostantól van cicesz és kipa – így hát a kisbabám már kisgyerek. Ez nem fáj, nem szomorú érzés, inkább izgatott ilyenkor az ember.
Az első és a hatodik hajvágó közötti különbség
Az első és a hatodik kisfiam hajvágása között annyi volt a különbség, hogy ez a kisfiam más típusú gyerek, másképpen élte meg ezt a dolgot. Az is különleges volt, hogy lág báomerkor ünnepeltük a hajvágást, pedig ő már előtte, ijár újholdkor volt hároméves, 18 nappal hamarabb. A háláchá szerint az omerszámlálás idején nem vágunk hajat senkinek, ezért vártuk meg lág báomer örömnapját ezzel. Nekem picit fura is volt, hogy már elmúlt hároméves a fiam, mégis hosszú a haja és várnunk kell.
Az ünnepség nagyon szép volt és a lág báomer miatt picit nagyobbra is sikeredett. A gyerek ilyenkor mindig mond valamit a zsidóságról: elolvassa az ábécét, kis tórai mondatokat mond. Nem minden gyerekem szeretett volna mindenki előtt megszólalni, ezért most is készítettünk előre videót, amin ő beszél, így hogyha nem akarja, akkor nem kell sok ember előtt szerepelni. Úgy érzem, nem kell kényszeríteni a gyereket, csinálja azt, ami jólesik és komfortos neki – így én is nyugodtabb vagyok és nem stresszelek.
Ennek a hajvágásnak a kapcsán új dolgokat tanultam. El kell fogadnunk, ha a gyerekünk ilyen, és segítenünk kell őt. Így minden olyan lett, amilyennek én is szerettem volna, és mindenki jól érezte magát.”
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.