Szombaton elbúcsúztunk a Tóra egyik legizgalmasabb szereplőjétől, Joszeftől, azaz Józseftől. Alább 19 érdekes tény gyűjtöttünk össze róla a chabad.org írása alapján.

Jáákov ősapánk tizenkét fiának egyike volt

József (Joszef) a család tizenegyedik gyermekeként látta meg a napvilágot. Anyja Jáákov nagy szerelme, Ráchel volt. Édestestvére csak egy született, Binjámin, a többiek apja másik feleségétől, Leától, illetve a két szolgálónőtől, Bilhától és Zilpától születtek.

József jelentése: hozzáad, hozzátold

Ráchel hosszú éveken át terméketlen volt, ezért szolgálónőjét, Bilhát küldte be férjéhez, hogy általa legyenek gyermekei. Ebből a frigyből született Dán és Náftáli. Amikor végül maga is teherbe esett és fiút szült, így szólt: „És elnevezte Józsefnek, mondván: Adjon még az Örökkévaló nekem másik fiút”. Egy másik magyarázat szerint a név a leászef, begyűjt szóból is eredhet, mert az Örökkévaló végül „begyűjtötte” Ráchel szégyenét, amikor gyermeket adott neki.

József apjától tanult Tórát

József nemcsak apja kedvenc fia, hanem szorgalmas tanítványa is volt. Jáákov átadta neki minden tudását, amit Sém és Éver tanházában sajátított el. A midrás szerint amikor József húsz év elteltével életjelet adott magáról, ökrös szekeret küldött apjának, utalva az elválásuk előtti utolsó témára, melyet együtt tanultak.

Fivérei féltékenyek voltak rá

Jáákov Józsefet szerette a legjobban fiai közül és ezt nem is rejtette véka alá: színes, csíkos köntöst csináltatott neki. A testvérek ezt rosszul viselték, és bosszút forraltak ellene. A Talmud bölcsei erre hivatkozva javasolják, hogy egy szülő soha ne tegyen különbséget gyermekei között.

József két profetikus álmot látott

E két álomról be is számolt testvéreinek, s ezzel csak tovább szította gyűlöletüket. Az első látomásban búzakévéket kötött testvéreivel, majd az ő kévéje felemelkedett, a többi kéve pedig leborult előtte. A második álomban a szüleit jelképező Nap és Hold, továbbá a fivéreket jelképező tizenegy csillag borult le előtte.

Rabszolgasorba került

Egy nap József ellátogatott a nyájat terelő testvéreihez, akik úgy érezték, eljött az elégtétel ideje. Egy gödörbe hajították, majd egy elhaladó karaván kereskedőinek adták el rabszolgának. Így került József Egyiptomba, ahol egy tehetős ember, Potifár vásárolta meg.

Miről szól József története? (Vájigás)

Mind a lélek, mely jött Jákobbal Egyiptomba az ágyékából származók, Jákob feleségein kívül, minden lélekszáma: hatvanhat. József fiai pedig, akik születtek neki Egyiptomban, két lélek; minden lélekszáma Jákob házának, mely lejött Egyiptomba: hetven. Júdát pedig maga elé küldte Józsefhez, hogy mutasson előtte utat Gósenbe; és elérkeztek Gósen földjére. (1Mózes 45:26-28) A Vájigás szakaszban József felfedi … Olvass tovább

Uralkodott az ösztönei felett

Potifár hamar felismerte József tehetségét és a kezébe adta a háztartás vezetését. Felesége azonban szemet vetett a jóképű fiatalemberre és mindenáron az ágyába akarta csábítani. József ellenállt, majd egy nap, amikor csak ketten voltak a házban, az asszony le akarta tépni a ruháit. József erre menekülőre fogta, és a ruháját hátrahagyva elszaladt. Ezzel kiérdemelte, hogy neve után a cádik, azaz igaz ember jelző használják.

Börtönévek

A kudarc után Poifár csalódott felesége azzal vádolta meg Józsefet, hogy meg akarta erőszakolni. József börtönbe került, ahol azonban továbbra sem hagyta el hite és igyekezett segíteni a többi elítélten.

Az álomfejtő József

A börtönben József megfejtette a vele együtt raboskodó udvari pohárnok és sütőmester álmát. Amikor a fáraó küzdött különös álmokkal, Józsefet hívták, hogy segítsen az álmok értelmezésében. Miután megfejtette a fáraó látomásainak szimbolikáját, elutasította a dicséretet és arra hivatkozott, hogy Isten tudatta vele a megoldást.

Az alkirály

A fáraó felismerte József kiváló képességeit és Egyiptom alkirályává nevezte ki. József legfontosabb intézkedése a hét bő esztendő termésfeleslegének elraktározása volt, felkészülve a hét szűk esztendőre.

Új név

A fáraó új, egyiptomi nevet adott alkirályának, akit az udvarban Cofnát Páneáchként ismertek, ami annyit jelentett: a titkok megfejtője.

Dráma

A Tóra legdrámaibb jeleneteinek középpontjában – a Mikéc és a Vájigás hetiszakaszban – József áll. A hét szűk esztendő Kánaán is sújtotta, ezért Jáákov fiai Egyiptomba utaztak, mert hallották, hogy ott találnak élelmet. Joszef magához rendeli őket, és különböző eszközökkel igyekszik kideríteni, hogy mennyit fejlődött a jellemük. A testvérek nem ismerik fel őt. Joszef csak akkor fedi fel magát, amikor meggyőződött arról, hogy megbánták korábbi gonoszságukat.

Apa nélkül 22 éven át

Joszef egy évet töltött Potifár házában, tizenkét évet a börtönben és kilenc éve volt alkirály, amikor felfedte magát testvéreinek. Összesen tehát huszonkét éven át volt távol Jáákovtól, aki szintén huszonkét évig nem látta a saját apját, Jicchákot, amikor Lávánnál élt.

תחתית הטופס

József a megbocsájtás szimbóluma

Amikor Jáákov fiai megtudták, hogy rabszolgának eladott testvérük előtt állnak, rettentően megijedtek, mert féltek Joszef bosszújától. Ő azonban megbocsájtott nekik és elmondta, hogy az egész történet az isteni terv része volt, hogy megmenthesse őket az éhínségtől.

József és testvérei (Vájesev)

A Vájesev hetiszakasz bővelkedik drámai fordulatokban, megismerjük József álmait, melyekben saját magának hatalmat jósol apja és testvérei fölött, azt, hogy hogyan kerül Egyiptomba és Potifár felesége miként kísérti őt meg. A zsidó történelem egy másik szála is elindul, Támár és Jehuda kapcsolatával, melyből ikrek születnek, akiktől végül Dávid király, Dávid háza, a királyság ered. És volt, … Olvass tovább

A közgazdász

A hét szűk esztendő alatt Joszef új gazdasági mechanizmust dolgozott ki. Élelemért cserébe az egyiptomiak a fáraóra ruházták a földjeiket. Ezt követően tovább művelhették azt, ám a termés húsz százalékát be kellett szolgáltatniuk az uralkodónak. Ez alól csak a papok mentesültek. Egy magyarázat szerint azért, mert a papok mentették meg Joszefet a halálbüntetés alól, amikor Potifár felesége megvádolta, és ő így mutatta ki a háláját.

Rekorder uralkodó

Joszef nyolcvan éven át volt Egyiptom alkirálya. Harmincéves korában kapta a megbízatást, melyet egészen a száztíz éves korában bekövetkezett haláláig töltött be. Így ő volt a leghosszabb ideig hatalmon lévő zsidó uralkodó a történelem során.

Tizenegyedik gyerekből elsőszülött

Bár Jáákov első fia Reuvén volt, Joszefre ruházott számos olyan jogot, mely az elsőszülöttnek járt volna. Joszef két fiát, Efrájimot és Menássét a fiaivá léptette elő, akik ezért maguk is törzseket alapítottak, mint nagybátyáik.

A Szentföldön temették el

Halála előtt Joszef arra kérte családját, hogy ne Egyiptomban temessék el. A kivonuláskor ezért Mózes elrendelte, hogy vigyék magukkal Joszef koporsóját, melyet Sechem városában helyeztek örök nyugalomra. Feltételezett sírja ma is népszerű zarándokhely, ám megközelítése igen veszélyes az arab terror miatt.

A névadó

A Joszef a mai napig az egyik legnépszerűbb név a zsidók és különösen a vallásos zsidók körében, de idegen nyelvű változatait (József, Joseph, José, Juszuf) is rendkívül sokan viselik.

Megszakítás