A világhírű prágai zsinagóga, az Altneuschul Európa egyik legrégebbi működő imaháza, ahol több mint 750 éve folyamatosan hangzik a zsidó ima. Története egyszerre lenyűgöző, titokzatos és tanulságos. Falai legendákat, vízözönt, kódolt üzeneteket és szokatlan hagyományokat őriznek.
Mi rejlik egy középkori gótikus épület falai között, a cseh főváros szívében? A város zsidónegyedének ékköve, a híres prágai zsinagóga, az Altneuschul, nem csupán vallási helyszín, hanem a közép-európai zsidóság élő öröksége, egy olyan hely, ahol minden darabkának lenyűgöző története van. Ismerje meg az Altneuschul 14 érdekességét Yossi Kwadrat írásából.
A prágai zsinagóga paradox elnevezése
Az ismert prágai zsinagóga neve, „Altneuschul”, szó szerint azt jelenti, hogy „régi–új zsinagóga”, ami elsőre paradoxnak tűnhet. Ez a fajta elnevezés azonban a középkori európai zsidó közösségekben elterjedt volt. Amikor egy közösség kinőtte eredeti zsinagógáját, és újat épített, az új lett a „Neue Schul”, míg a régi a „Alte Schul”. Amikor egy harmadikat is emeltek, az első maradt a „régi”, az újabb a „legújabb”, és a középső, mely már nem volt sem új, sem régi, nos, megkapta a „régi–új” nevet.
Az Altneuschul tehát egy „középső” építkezés emléke, még akkor is, ha már majd’ 150 éve a legrégebbinek számít, miután a régit, az „Alte Schul”-t még 1867-ben lebontották.
Több mint 750 évnyi történelem
Az Altneuschul gótikus építészeti jegyei alapján a 13. századból származik, és ma is zsinagógaként működik. Ezzel pedig a világ egyik legrégebbi aktív zsidó temploma. Az épület több fázisban épült: a nyugati rész, ma női karzat, a 13. században készült el, a főcsarnok a 14. századból való, a jelenlegi bejáratnak helyt adó jobboldali folyosó pedig egy évszázaddal későbbi. A bal oldali szárnyat pedig csak a 18. században építették hozzá.
Falak, amelyeket félelem és tisztelet övez
A zsinagóga belső falait hosszú időn át senki sem merte újrafesteni. Az a néhány mester, aki vállalkozott a feladatra, egymás után rejtélyes halált halt. A déli falrészt például alig egy évtizeddel a zsinagóga híres rabbijának, a Jehuda Löw rabbi halála után, 1618-ban festették le utoljára.
Kódolt üzenetek a prágai zsinagóga falain
A falakon héber betűk rejtélyes sorai díszlenek, melyek ismert bibliai és vallási mondások kezdőbetűiből állnak össze. A keleti falon például a שייל״ת és דלמא״ע rövidítések találhatók, melyek a „Szívem előtt álljon mindig az Örökkévaló” (Zsoltárok 16:8.) és a „Tudd, kinek a színe előtt állsz” (Midrás Orchot Chájim 20.) mondatokat jelölik.
A nyugati falon pedig további egyéb mondásokra utaló kódok tűnnek fel, például a ה׳מברך „Aki áment mond, nagyobb, mint aki áldást mond.” (Talmud Bráchot 53. b).
A csillagként úszó gyertyák fénye
A zsinagóga évszázados bronz csillárai meglepően alacsonyan lógnak a magas boltozat alatt. Szombat estéken, amikor százával gyújtották meg a gyertyákat, a fények úgy lebegtek a sötétségben, mint csillagok az égbolton.
A prágai zsinagóga padlásának legendái
Jóllehet, ma már üres, az Altneuschul padlásán egykoron értékes relikviák sorakoztak: prágai rabbik tárgyai és a legenda szerint a híres Gólem maradványai is. Jehuda Löw rabbi, vagyis a Máhárál által teremtett agyagalak története évszázadok óta része a helyi folklórnak.
A zsidó közösség saját zászlaja
Az Altneuschul belsejében egy hatalmas zászló másolata lóg a bima közelében. A történet szerint a prágai zsidó közösség katonai segítséget nyújtott a királynak, amiért 1357-ben engedélyezték számukra a saját zászló használatát. Az 1716-os királyi hercegszületés alkalmából új zászlót készítettek, melynek másolata ma is kifeszítve áll a tóraolvasó emelvény felett.
Szokatlan ülésrend
Ahelyett, hogy minden ülés a keleti fal felé nézne, a rabbi, a tóratudósok és az elöljárók szemben ülnek a közösség többi tagjával, akik a falak mentén vagy a bimát körülölelő padsorokon helyezkednek el. Ez a koncentrikus térforma a közösség központjába helyezi a Tóra felolvasását.
Egy különleges orgona
Az Altneuschulban egy kis orgona is működött. Nem olyan hangszer, amelyet templomokból, neológ zsinagógákból ismerhetünk, hanem egy kisméretű, úgynevezett pozitív orgona. Ez a hangszer a zsidó hagyományokat tiszteletben tartva, péntek délutánonként, még a sábesz bejövetele előtt szólalt meg.
Zsoltár-duplázás
Egy különleges helyi szokás szerint a 92. zsoltárt, a „Mizmor sir lejom hásábát” kezdetűt pénteken kétszer is elmondták. Először az orgonás, hétköznapi ruhás előimádkozáson, majd a sábeszi ünneplőbe öltözve a közösséggel újra. Ez a világon egy egyedülálló szokássá vált.
A használhatatlan Tóra-tekercs
A frigyszekrényben található egy Tóra-tekercs, amelyet sosem használtak. A 18. században adományból készült tekercs első alkalommal hibásnak bizonyult. A javítások ellenére rendre újabb és újabb hibák bukkantak fel a szövegben, míg végül a kor vezető rabbinikus tanácsa úgy döntött, hogy a tekercset helyezzék a frigyszekrénybe, de soha ne használják többé.
A víz sem kímélte
1501-ben, nem sokkal a spanyolországi zsidók kiűzése után, a prágai Altneuschul víz alá került, s az árvíz miatt nem lehetett megtartani az újévi Isten-tiszteleteket sem. 1598-ban, a Máhárál idejében újból áradás sújtotta az épületet. 2002-ben pedig az egész városrész újból víz alá került a Vltava áradása nyomán.
A képek az AFP oldaláról származnak.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.