Kóspallagi Ökotájház-projekt – interjú Balogh Pál Gézával II.rész

Lehetőséget ad-e a projekt arra, hogy a fenti nehézségek megoldásában segítsétek a közösséget? Vannak-e egyáltalán ilyen törekvéseitek?

A projekt fő célja egy kulturális intézmény létrehozása, így alapvetően korlátozva van, milyen problémákra jelenthet egyáltalán megoldást. Ráadásul a tájház mint funkció szintén korlátozza, mit hozhatunk be egyáltalán – egyrészt meg kell felelni a kiállítóhelyszínnek mint funkciónak, másrészt bizonyos szabályoknak (pl. korhűség egy szobán belül stb.), és nem minden program kerülhet be (pl. elektronikus zenei party értelemszerűen nem a Tájházba fog kerülni). Ugyanakkor, mint minden új kulturális intézménynek, figyelembe kell venni – és erre törekszünk is – hogy a többi helyi kulturális intézménnyel összehangolva működjünk. A maga nemében a Tájház tehát, azt reméljük, olyan funkciókat tud majd betölteni, melyek a településen hiánypótlóak lesznek és a település valós problémáin segítenek. Társadalomtudósként és emberként is szociálisan érzékenyek vagyunk, így az a szándékunk, az integrált vidékfejlesztés szemléletének megfelelően ez az intézmény és a létrehozási folyamata is a lehető legtöbb szociális problémában segítse a falu közösségét.

A létező problémák és igények közül az, amelyre leginkább választ tud adni a leendő intézmény, úgy véljük, az elmagányosodás enyhítése, a közösségi kapcsolatok és alkalmak felélénkítése. Egy tájház legfőbb missziója lehet a különböző generációk összekötése, melyből mindenki profitál: a gyermekek, fiatalok, családosok és beköltözők megismerkedhetnek az idősek tudásával, az idősek pedig megoszthatják tudásukat egymással és a fiatalokkal. A közös, alkotómunka – legyen szó a tervezés izgalmáról vagy a nyári építőtáborokról – pedig nagyszerű és hatásos eszköz a közösségszervezésben. Az eddigi munkából is egyértelmű, hogy sok, létező igényt sikerült megragadni és már most valamilyen választ adni rájuk, sokan már most, félkésznek is csak nagyvonalúan nevezhető állapotában aktívan használják és akarják használni a teret: 2019-ben már helyet adott az udvara egy egyesületi gyerektábornak, ahol a helyi gyerekek és családosok vették birtokba azt; az idősek szinte minden eseményen megszemlézik munkánkat; és idén csak a koronavírus húzta keresztbe azt a tervet, hogy a Ház udvara adjon otthont a szlovák nemzetiségi önkormányzat disznótorának. A falun kívüli önkéntesek bevonzása pedig abból a szempontból is fontos volt, hogy nem csak munkájuk révén segítették a Tájház felújítását, de többen jelezték, hogy jó volt, hogy „hasonszőrű” embereket – akár csak időlegesen – bevonzott a faluba. Kicsit „kinyílt a világ”, ami többek számára jelentett pozitív élményt, és járul reményeink szerint a jövőben is hozzá, hogy a faluban való élet ne bezártságot, hanem otthonosságot jelentsen. Azt reméljük, a tájház által generált turizmus így nem csak bevételt fog jelenteni, de emberi kontaktusokhoz is fog vezetni, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a falu egy élhető és nyitott település legyen, ahol jó élni, és senki nem érzi azt, hogy szűkös számára a falu levegője.

Egy másik jelentős terület, ahol valós segítséget jelenthet egy hasonló intézmény, az a helyi gazdaságfejlesztés területe. Egyrészt a faluturizmus fellendítéséhez is hozzájárulhat azzal, hogy egy turisztikai attrakciót jelent a falunak, ami miatt érdemes lesz majd a településen is megállni, nem csak átmenni a kirándulás helyszínére. Így közvetetten a helyi turisztikai vállalkozásokon is segíthet a Tájház, növelheti a megszálló vendégek számát. Ugyanakkor programkínálata révén inkább a tudatos, természet és társadalom iránt érzékeny utazókat szólítja meg, és nem a falura nyomásként nehezedő tömegturizmust generál.

A helyi gazdaságfejlesztés másik fontos területe a helyi termékek, helyi termelők népszerűsítése. Ezzel nem csak közvetetten, a vásárlóerő generálásával tud hozzájárulni a tájház, hanem egészen közvetlenül. A tervekben fontos helyen szerepel a helyi termelői termékek számára létrehozandó helyi termék polc létrehozása, ahol akár a turisták, akár a helyiek be tudnának szerezni friss, egészséges élelmiszereket. Az ehhez megfelelő jogi keret kidolgozásán még dolgozunk.

Tudjuk ugyanakkor, hogy nem mindenki számára a Tájház lesz a legizgalmasabb és legvonzóbb helyszín, és nem itt fog megoldódni a falu összes szociális jellegű problémája. Ezekkel kapcsolatban az önkormányzattal való szélesebb együttműködés is megfogalmazódott és elindult a 2019 őszi választások óta, így már a falu szintjén tudunk ötletelni a problémák megoldásán, és nem csak a tájház intézményéhez vagyunk kötve. Ugyanakkor sokszor örömmel tapasztaltuk, hogy akár a falu legrosszabb helyzetű rétegére is gyakorolt bizonyos fejlesztő hatást a Tájház közös munkája, sokszor örömmel vettek részt az építés munkafázisaiban.

Általánosságban milyen helyi erőforrásokat lehet mozgósítani a megoldása érdekében? 

A vidékfejlesztés kapcsán mi a részvételi alapú, helyi tudásokra és erőforrásokra alapozó modellben hiszünk. Az integrált vidékfejlesztési modell lényege, hogy a központi alrendszer erőforrásai a helyi társadalmi közegben csak akkor tudnak sikeres változásokat elérni, ha a helyi tudásokkal és erőforrásokkal össze tudnak kapcsolódni, melyhez általában egy „reflexív ágens” is szükséges, aki képes közvetíteni az alrendszerek között. Kóspallagon is nagyjából ez történik, több helyi aktív tag segítségével vonódott be egy külső, kutatói csapat tudása, akik segítségével a helyi erőforrásokat szeretnénk közösen aktivizálni, a helyi közösséget mozgósítani, katalizálni a változásokat.

A településen jelentős erőforrást „szolgáltat” az ökológiai környezet. Egyrészt a természeti környezet következtében Kóspallag és környéke fontos túrahelyszín, az Ország Kéktúra vonala is érinti a települést. A turizmus tehát egy komoly, kihasználatlan erőforrás – lehetőség, ám kockázat is, hiszen a turizmus kétélű fegyver, mely könnyen válhat a településre romboló, a közösséget megosztó és bomlasztó városi nyomássá is.

Ezzel szorosan összefüggő, nem teljes mértékben kiaknázott erőforrás rejlik a mezőgazdaságban is. A térség helyi élelmiszerrendszerében a kistermelők súlya még nem túl jelentős, a településen is viszonylag kevés a valódi, nagy mennyiségben árutermelő gazdaság, bár jelen vannak a település gazdaságában árutermelők. A helyi értékesítés csatornái közül leginkább az informális, bizalmi módszerek elterjedtek. A helyi élelmiszerrendszer fejlődésében tehát még komoly potenciál van, melyet azonban mind fogyasztói, mind termelői oldalról meg kell még alapozni.

Fontos erőforrást jelenthet ökológiai oldalról a hagyományos ökológiai tudás a természeti rendszer mint erőforrás fenntartható használatáról. A falu környezetét erdők, fás legelők dominálják. Hagyományos használati módjai közül kiemelkedett a legeltető állattartás, a gyűjtögetés különféle formái, és természetesen az erdőhasználat számos módja, a faanyaggal való gazdálkodástól egészen a gombászásig. Ezen tudás megismerésével egy hatékony, az ökológiai környezetbe illő és fenntartható helyi gazdaságfejlesztési stratégia egyik alapja is lehet. Ez a tudás sokszor túlmegy a mezőgazdaságon, és a teljes életmódra vonatkozik, beleértve például az építkezés, ruházkodást, közösségi együttműködésről való tudásokat is.

Fontos erőforrást jelentenek a helyi lakosok is, elméleti és gyakorlati tudásaikkal, melyet azonban akkor tud a település hatékonyan fejlesztése motorjává fordítani, ha az emberek vágyait is folyamatosan monitorozza, és igyekszik a település fejlesztésébe mindinkább bevonni őket.

Eddig kiaknázatlan erőforrást jelent az épített környezet is, amelyre mi is erősen építünk. Sajátos, rusztikus esztétikával megáldott hagyományos paraszti épületek még több helyen sorjáznak a telkeken, de teljes megmaradt két világháború közötti állapotú portát csak kettőt találunk a településen. Az egyik épp leendő tájházunk, a falu régen is egyik legnagyobb hagyományos portája, egy impozáns gazdaház, több melléképülettel, a patakig és tovább nyúló szalagtelekkel. Az épített örökség, ha megfelelően állunk hozzá, komolyan hozzájárulhat a település vonzerejének növeléséhez is.

 

Leichter Lilla

 

  • Küldés emailben