Egy németországi mozi ajánlotta fel a jegyeket az Alternatíva Németországért (AfD) párt számára pedagógiai céllal. 

A hachenburgi Cinexx mozi nyilván nem véletlenül választotta Steven Spielberg 1993-ban bemutatott, Oscar-díjat nyert alkotását, melyet a nemzetközi holokauszt emléknapon, január 27-én tűznek műsorra. A jegyért 7 eurót kérnek, ám ha valaki igazoltan az AfD tagja, akkor nem kell fizetnie.

A párt felháborodásának adott hangot, és visszautasította az akció burkolt üzenetét, pedig az AfD már többször magyarázkodott egyes képviselői kijelentései miatt. Björn Höcke 2017 februárjában keltett botrányt, amikor arról beszélt, hogy elég volt abból, hogy Németország folyamatosan felelősséget vállaljon és bűntudatot gyakoroljon a holokauszt miatt. Höcke a híres berlini holokauszt-emlékművet is kritikával illette: “Mi, németek vagyunk az egyetlen nemzet a világon, amely a szégyen emlékművét állította fel fővárosa szívében”. A kijelentést elítélte Sigmar Gabriel alkancellár és a Németországi Zsidó Közösségi Tanács is. A képviselő ezután bocsánatot kért, így az AfD végül nem szüntette meg párttagságát.

Nem sokkal később Alexander Gauland , az AfD elnökhelyettese okozott felháborodást. Véleménye szerint a náci korszak csupán egy “foltnyi madárürülék az ezer éves sikeres német történelmen”.

Az AfD köreihez többször kötődtek antiszemita posztok, Izrael- vagy zsidóellenes karikatúrák, ezek az ügyek többnyire kizárással, vagy az érintettek önkéntes kilépésével végződtek. A párt legkomolyabb antiszemita botránya idén májusban a Baden-Württemberg tartománybeli Gedeon-ügy volt: a volt maoista Wolfgang Gedeon tartományi AfD-képviselő “szabadkőműves és cionista klikkekről” értekezett, a zsidókat “belső ellenségnek”, a muszlimokat “külső ellenségnek” nevezte, és védelmébe vette a hírhedt „Cion bölcseinek jegyzőkönyvei”-t. Frauke Petry ellenezte a képviselő azonnali kizárását és igyekezett bagatellizálni az ügyet, Alexander Gauland és más pártvezetők viszont tűrhetetlennek tartották a férfi megnyilvánulásait. A párt tartományi szervezete ezért kettészakadt, egy tucatnyi AfD-képviselő otthagyta a frakciót, Gedeon kilépett a pártból. A többi párt viszont az AfD szemére hányta, hogy nem elvi, csupán “taktikai” az antiszemitizmushoz való viszonya.

A tüntetéseiken nem egyszer izraeli zászlókat is lobogtató AfD ugyanakkor – akárcsak a francia Nemzeti Front – hangsúlyosan küzd azért, hogy zsidó polgárok is szavazzanak rájuk, épp a németországi szalafista, illetve más iszlamista sejtek alig leplezett anticionizmusa és antiszemitizmusa miatt.

A németországi zsidók többsége a közeledési próbálkozások ellenére is határozottan elutasítja az AfD-t, ezzel együtt vannak, akik a radikális muszlim bevándorlók antiszemita támadásaitól tartva beléptek a pártba és zsidó frakciót alapítottak. Ez a lépés kapóra jött az AfD-nek, mely így könnyebben tudja visszautasítani az antiszemitizmus vádját.

Az AfD Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományban működő alapszervezetet elutasította a mozi akcióját: “Úgy véljük, hogy az AfD-t a holokauszttal, a zsidó emberek elleni, ipari módszerekkel végzett tömeggyilkossággal kapcsolatba hozni hatalmas tévedés”.

A Cinexx válaszában kifejtette, hogy céljuk nem az AfD megszégyenítése, hanem azt szeretnék elérni, hogy a holokauszt jelentőségét több alkalommal relativizáló párt tagjai között párbeszéd kezdődjön a témáról. “Nagyon sokan személyes támadásnak vették az akciónkat, pedig nem ez volt a célunk. Nem állítjuk, hogy az AfD tagjai nácik lennének. Az, hogy kinek van szüksége történelmi felvilágosításra, döntse el mindenki saját maga. Ezzel együtt azon a véleményen vagyunk, hogy az AfD programja trivializálja a náci időszak történéseit” – áll a mozi közleményében.

zsido.com

Forrás: Arutz7