Zsidó világhíradó

Az ausztrál hadsereg emberkísérleteket végzett zsidókon

A következő hihetetlen történet most látott először napvilágot.
A történet 1940-ben kezdődött. Ekkor indult 59 napos útjára a Dunera nevezetű börtönhajó Ausztráliába, fedélzetén kétezer zsidó fogollyal, akik Németországból és Ausztriából menekültek korábban a Brit Birodalom védőszárnyai alá. Nem mint menekülteket, hanem mint ellenséges állam polgárait kezelték őket – annak dacára, hogy ez a kétezer zsidó önként csatlakozott a brit hadsereg 8. polgári alkalmazotti társaságához. Itt azonban valódi szaktudásukra nem tartottak igényt, alantas kétkezi munkára kárhoztatták őket, majd mindannyiukat behajózták a Duneára.
Mint most kiderült: ebben egyes akkori gyógyszercégek profitéhsége is szerepet játszott. A The New Age jelentése konkrétan, megnevezi a brit ICI-t, melynek készítményeit ezeken az embereken próbálták ki, a sikeres teszt után a gyógyszert az amerikai Winthrop gyártotta.
A terv kiagyalóinak gondjuk volt arra, hogy tevékenységük nyomait eltüntessék. Az akciót az akkor még igencsak Isten háta mögöttinek tartott Ausztráliában folytatták le, távol a kíváncsiskodóktól, katonai titoktartás mellett, igénybe véve az ausztrál hadsereget. Maguknak a hadszolgálatra önként jelentkezett zsidó menekülteknek akkor még fogalmuk sem volt arról – legfeljebb sejtették –, hogy uraik kísérleti tengerimalacoknak szánják őket.
Miután a Dunera kikötött Ausztráliában, kétezer főt ott is azonnal internálótáborba vitték, és dolgoztatták. Azután kihirdették: önként jelentkezőket keresnek orvosi kísérletek céljára. Az ,,önkéntesség”, tekintve a körülményeket, természetesen nem vehető komolyan, hiszen a gyakorlatilag koncentrációs táborban tartott emberek nem urai saját elhatározásuknak. Sokan jelentkeztek így, ,,önként”, azt remélve, ha a kísérletek sikeresek lesznek, kijuthatnak a táborból, és emberhez méltó életet kezdhetnek.
Maguk a kísérletek 1943-ban kezdődtek Cairnsban, a hadsereg orvosi kutatói egységénél, és hat hónappal a japán fegyverletételt követően – 1946 februárjában – fejeződtek be. Összesen nyolcszázötven főt vetettek alá a kísérleteknek: szándékosan megfertőzték őket maláriával, azután kipróbálták rajtuk az ICI által kifejlesztett, később a Winthrop által legyártott szérumot, a Paludrine-t. Miután a zsidó ,,önkéntesek” nem voltak elegen, hasonló módszerrel német és olasz hadifoglyokat is befogtak, sőt, ausztrál katonákat is.
A Holocaust e sötét lábjegyzetéhez kapcsolódóan a Simon Wiesenthal Központ közleményt adott ki, felhívta Canberra figyelmét arra, hogy ideje volna már állampolgárságuktól megfosztani és Ausztráliából kitoloncolni az ott a mai napig háborítatlanul élő náci bűnözőket.
Dr. Efráim Zuroff, a Wiesenthal Központ izraeli fiókjának igazgatója élesen kritizálta Ausztráliát azért, hogy a nácizmus elől menekült embereket kísérleti alanyként használta fel, párhuzamosan pedig rámutatott arra a bűnösen hanyag magatartásra, amellyel Ausztrália lehetővé tette számos, háborús bűnökkel vádolt személy számára, hogy menedékhez jusson.
„Ma – mondotta Zuroff – Ausztrália a világ egyetlen olyan országa, ahol nagy számban élnek a második világháborúból menekült náci háborús bűnösök, s amely ország elmulasztotta, hogy ellenük vádat emeljen, őket kitoloncolja, avagy akár egyetlen ilyen bűnözőt kiutasítson. Talán ez a legutóbbi botrány végül arra sarkallja Canberrát, hogy amennyiben a háború után ötven évvel túl nehéz a náci háborús bűnösöket vád alá helyezni, akkor legalább fosszák meg őket állampolgárságuktól, és toloncolják ki őket.”

Tíz millió dolláros sábesz…

New Jersey esküdtszéke nemrégiben több mint tíz millió USA dollárt ítélt egy diszkriminációs per felperesének. Sara Lee Kessler, ortodox zsidó újságírónő egyebek mellett amiatt indított pert a WWOR-TV vezetősége ellen, mert röviddel azután bocsátották el, hogy panaszt emelt amiatt, hogy sábáti kötelezettségeit nem veszik figyelembe a megbízások kiosztásakor.