Ember–disznó hibridek a laborban. Forradalmi orvosi áttörés vagy tiltott határátlépés? Oberlander Báruch rabbi segít eligazodni a tudomány és a zsidó vallás metszéspontján.
Amikor a hír felröppent, hogy tudósok sertésben növesztenének emberi szerveket átültetés céljából, sokan kérdezték a rabbit: vajon mit mond minderre a zsidó vallásjog? A következő írás közérthetően foglalja össze a téma legfontosabb háláchikus (vallásjogi) szempontjait, életmentésről, etikai dilemmákról és a „tiltott keveredés” kérdéséről.
Emberi szervek disznóban: mit mond erről a Tóra?
Amióta a tudomány képes sertésben emberi szerveket növeszteni, sokakat foglalkoztat a kérdés: vajon szabad-e ilyesmit megtenni a háláchá szerint? Oberlander Báruch rabbi szerint érdemes az alapoktól kezdeni a gondolkodást.
A sertés szervezete meglepően hasonlít az emberére, ezt már a Talmud is megemlíti.
Emiatt nem is új keletű, hogy orvosi célokra sertésből származó szöveteket, például szívbillentyűt használnak. Az igazi újdonság az, hogy most már nemcsak szerveket vesznek az állatból, hanem emberi sejteket ültetnek bele, hogy azokból teljes szervek fejlődjenek ki, későbbi átültetés céljából.
Isten helyett döntünk?
Sokan érzik úgy, hogy az ilyen kísérletekkel az ember „Istent játszik”. A rabbi szerint azonban ez félreértés.
Ha az Örökkévaló a természet rendjébe beépítette annak lehetőségét, hogy valamit létrehozzunk és jó célra használjunk, az maga a felhatalmazás. Maimonidész már a középkorban úgy fogalmazott, ahogy természetes elvetni a búzát, hogy termést hozzon, úgy az is természetes, hogy az orvostudomány fejlődik, hiszen ezzel Isten teremtett világát tökéletesítjük tovább.
Léphet egyáltalán egy zsidó akármilyen kapcsolatba sertéssel?
A Tóra külön kiemeli a disznót mint tiltott, nem-kóser állatot. Innen ered a kérdés: szabad-e egy zsidónak akár orvosi célból kapcsolatba kerülnie vele?
A válasz egyértelmű. Ha életmentésről van szó, még enni is szabadna belőle, tehát a szervátültetés is megengedett. Sőt, még akkor is engedélyezett, ha nem közvetlenül életmentésről, hanem életminőség-javításról van szó, hiszen a tilalom csak az evésre vonatkozik.
A Talmud szerint az „evés” a szájon keresztüli fogyasztást jelenti, így például egy betegnek nem-kóser alapanyagú infúzió is adható.
Bizonyos szempontból a sertésből vett szerv még előnyösebb is lehet, mivel a holttestből származó szervek átültetése korlátozott vallásjogilag. Az emberi embriók felhasználása azonban kényes terület. Az abortusz a Talmud szerint gyilkosságnak számít, így itt különösen óvatosnak kell lenni.
Állatkínzás és zsidó etika
Felmerül az is, szabad-e szenvedést okozni az állatoknak az ilyen kísérletek során. A Tóra valóban tiltja az állatkínzást, de Isten a teremtéskor kimondta: az embernek uralma van az állatvilág felett. Ez azt jelenti, hogy felhasználhatjuk az állatokat az emberiség javára, ha ezzel életet mentünk vagy az életminőséget javítjuk.
A fajok keveredésének zsidó jogi kérdése
Egy másik kényes kérdés, hogy ez a technológia nem sérti-e a kilájim, vagyis a fajok keverésének tórai tilalmát. A döntő különbség azonban az, hogy a Tóra a teljes állatok párosítását tiltja nem pedig a gének vagy sejtek átvitelét.
A legtöbb vallási döntéshozó szerint tehát a genetikai szintű módosítás nem számít tiltott keveredésnek, főleg ha az emberi sejtek csak „vendégek” az állat testében, és önállóan fejlődnek emberi szervvé.
Oberlander Báruch rabbi teljes cikke, a pontos forrásokkal ide kattintva olvasható.
A borítókép illusztráció. Forrás: PIKOVIT / SCIENCE PHOTO LIBRARY / TPA / Science Photo Library via AFP.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.