Az 5787-es év 385 napos, sábáttal kezdődik és sábáttal ér véget, miközben több jelentős zsidó történelmi évfordulót is magában foglal.
Az 5787-es zsidó év több szempontból is különleges. Nemcsak azért, mert a zsidó naptár szerint ez a lehető leghosszabb év, hanem azért is, mert számos jelentős évforduló esik erre az esztendőre. Ráadásul a sábát különleges szerepet kap benne, az év sábáttal kezdődik és sábáttal ér véget. Íme hat érdekesség, ami igazán különlegessé teszi az 5787-es évet.
1. Ez a lehető leghosszabb zsidó év
A zsidó évek hossza nem mindig egyforma. Míg a Gergely-naptárban a legrövidebb és a leghosszabb év között mindössze egy nap a különbség, a zsidó naptárban jóval nagyobb lehet az eltérés. Egy zsidó év 353 és 385 nap között lehet. Ennek két oka van. Az egyik, hogy a szökőévben egy teljes plusz hónapot iktatnak be. A másik, hogy chesván és kiszlév hossza változhat. Mindkettő lehet 29 napos, mindkettő lehet 30 napos, illetve előfordulhat az is, hogy chesván 29, kiszlév pedig 30 napos.
Ha ez a két tényező együtt áll fenn, akkor kapjuk a lehető leghosszabb zsidó évet. Egy olyan szökőévet, amelyben chesván és kiszlév egyaránt 30 napos. Így jön ki összesen 385 nap. És pontosan ilyen év az 5787-es! Érdemes tehát a lehető legtöbbet kihozni belőle, és megtölteni annyi Tórával, fénnyel és jócselekedettel, amennyivel csak lehet.
2. Sábáttal kezdődik és sábáttal ér véget
Van ennél is ritkább különlegesség, mégpedig az, hogy ez az év egyszerre kezdődik és végződik sábáttal. Ehhez az szükséges, hogy az év teljes 385 napos legyen. A zsidó év lehetséges hosszúságai a 353, 354, 355, 383, 384 és 385 nap. Ezek közül csak a 385 osztható maradék nélkül héttel, így pontosan 55 teljes hétből áll.
Egy 385 napos év azonban nem feltétlenül kezdődik szombaton, hétfőn vagy csütörtökön is kezdődhet. Az olyan 385 napos év, amely sábáttal indul, átlagosan mindössze három-négy alkalommal fordul elő egy ember életében. Legutóbb az 5763-as évben, vagyis 2002–2003-ban történt ilyen, legközelebb pedig csak az 5814-es évben, 2053–2054-ben lesz rá példa. Technikailag az 5787-es év pénteken ér véget. A zsidó jog azonban előírja, hogy a péntek néhány utolsó pillanatát is hozzá kell adni a sábáthoz, így az év legutolsó pillanatai már sábátra esnek.
Akárhogy is nézzük, az idei év két pihenőnap közé ékelődik, sábáttal kezdődik, és sábáttal ér véget. Ez az egész esztendőnek különleges nyugalmat és szentséget kölcsönöz.
3. Szukkot és hanuka is sábáttal kezdődik és végződik
A sábát különleges szerepe azonban nem ér véget az év elején és végén. Végigkíséri az egész esztendőt. Ebben az évben szukkot és hanuka, a zsidó naptár két nyolcnapos ünnepe is sábáttal kezdődik és sábáttal ér véget. Más különleges napok is sábátra esnek, svát hónap 15-e, a fák újéve, valamint sávuot második napja.
4. Összeírták Pest zsidó lakosságát
1827-ben elkészült a pesti zsidó közösség részletes összeírása, amely 993 háztartásban összesen 5286 személy adatait rögzítette. A házanként vezetett jegyzék többek között a családfők nevét, foglalkozását, életkorát és származási helyét is feltüntette. A pesti zsidóság többsége ekkor a Terézvárosban élt, de már a Belvárosban és a Lipótvárosban is éltek tehetősebb zsidó családok.
5. 200 éve adták ki a hírhedt kantonista rendeletet
Az 5787-es év egy sötét történelmi évfordulóra is emlékeztet, 1827-ben, pontosan 200 évvel ezelőtt adták ki a hírhedt kantonista rendeletet. 1827. szeptember 7-én, elul hónap 15-én I. Miklós orosz cár aláírta azt a rendeletet, amelynek értelmében zsidó fiúkat erőszakkal soroztak be a hadseregbe. A fiataloknak először hat év katonai kiképzésen kellett részt venniük, amelyet további 25 év tényleges katonai szolgálat követett. A fiúkat úgynevezett kantonista katonai iskolákba küldték, gyakran nagyon messzire otthonuktól és családjuktól. Folyamatos nyomás alatt tartották őket, hogy térjenek át a kereszténységre. Sokan azonban mindvégig ragaszkodtak gyermekkori hitükhöz, és minden nehézség ellenére eltökéltek maradtak abban, hogy zsidók maradnak. A rendelet egészen 1856-ig volt érvényben.
6. Száz éve történt a zsidó–szovjet történelem egyik fontos eseménye
Pontosan egy évszázaddal ezelőtt, 1927. június 14-én, a szovjet titkosrendőrség letartóztatta leningrádi otthonában a lubavicsi rebbe, Joszef Jicchák Schneerson rabbit. A hírhedt Spalerno börtönbe zárták. Bűne az volt, hogy kiállt a zsidó hagyományok mellett, és azért küzdött, hogy minden zsidó szabadon gyakorolhassa vallását. Eredetileg halálra ítélték, ám az ítéletet később tíz év kényszermunkára változtatták a Szolovki-szigeteken, majd ezt további enyhítésként három év kosztromai száműzetésre csökkentették. Aztán csodával határos módon, támuz hónap 12-én, július 12-én megkapta a hírt, hogy szabadon hazatérhet, és folytathatja szent küldetését.
7. A Sechiná és a beszéd éve
De vajon mi lehet a mélyebb jelentése annak, hogy az idei év 385 napos? A héber számérték szerint a 385 a שפה – száfá szót adja ki, amelynek jelentése: „beszéd”, „nyelv”. Ugyanez a szám a שכינה – Sechiná, vagyis az Isteni Jelenlét nevének számértéke is.
A kabbalisztikus tanítások összekapcsolják a Sechinát az isteni beszéddel, és rámutatnak arra is, hogy ez a kapcsolat a mi, emberek által használt beszédünkben is tükröződik. Talán éppen ezért az idei év üzenete az lehet, hogy életünket és otthonainkat olyan hellyé alakítsuk, ahol Isten jelenléte valóban otthonra találhat.
Ennek egyik erőteljes módja a beszéd megszentelése. Beszéljünk őszintén, használjunk tiszta és méltó szavakat, és fordítsuk szavainkat arra is, hogy a Tóra fénye eljusson másokhoz.
Az 5787-es év így nemcsak azért különleges, mert 385 napból áll. A zsidó hagyomány szempontjából a hosszú év, a sábát különleges szerepe, a történelmi évfordulók és a Sechiná, valamint a beszéd közötti kapcsolat mind arra hívhatnak bennünket, hogy tudatosabban éljük meg ezt az esztendőt – több szentséggel, több fénnyel és több jó szóval.
Forrás: chabad.org Fotó: AI
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.