Nógrádi Eli és Shterna küldöttcsaládként tértek haza Budapestre, hogy a Rebbe misszióját folytassák, és új életet építsenek a helyi zsidó közösségben. Exkluzív interjú a zsido.com oldalán.
A Nógrádi házaspár élményei betekintést adnak a magyar zsidó közösség mindennapjaiba, a hagyományok megélésébe és a közösségépítés kihívásaiba.
Eli szerint a visszatérés felnőttként, családként teljesen új perspektívát ad, míg Shterna számára a nyelv, a helyi kultúra és a magyar zsidó történelem felfedezése különösen inspiráló. Mindketten elkötelezettek abban, hogy a közösség fiatal tagjait élvezetesen vezessék a judaizmus megismerésében, és tíz év múlva egy virágzó, összetartó közösséget lássanak Budapesten.
Eli feleségével tért vissza Magyarországra
– Eredetileg Magyarországról származol. Milyen érzés most visszatérni Budapestre shliáchként, nem csupán „Eli”-ként, hanem a feleségeddel együtt?
„Nagyon más visszatérni shliáchként, még ha itt is nőttem fel. Nem csupán gyermekként jövök vissza, hanem független párként, a feleségemmel együtt. Minden újra kezdődik, mintha újra meg kellene ismernem mindent. Az emberek is másképp viszonyulnak hozzánk. Már nemcsak engem, hanem a családomat is üdvözlik, és ez nagyon különleges érzés” – meséli Eli.
– Milyen különbséget érzel a közösség hozzáállásában most, hogy felnőttként és családként tértél vissza?
„Régen bócherként minden ünnepen futkorászhattam, segítettem különböző zsinagógákban, és hosszú sétákat tettem Budapest különböző részein. Most kevesebb az ilyen lehetőség, a feladatokat a jelenlegi bócherek kapják. De most minket már családként hívnak meg az emberek otthonaikba. Kizárólag minket. Ez igazán jó érzés.”
A fiatalok azonnal belevetették magukat a munkába
– Hogyan zajlott az első időszak a Maimonidész és Bét Menáchem iskolákban?
„Nagyon kedvesen fogadtak minket. Már az első napokban mindenki segítőkész volt, ajándékokkal és jó szóval üdvözöltek. Bárhová megyünk, mindig elmondják, hogy örülnek, hogy itt vagyunk, és hogy Eli visszatért a közösségbe” – válaszolja Shterna.
– Milyen kihívásokkal és örömökkel jár a tanítás Budapesten, különösen olyan gyerekekkel, akik kevésbé vallásos háttérből érkeznek?
„A tanítás nagy felelősség. Én idősebb gyerekekkel dolgozom, akik kevésbé vallásos környezetből jönnek, ezért különösen fontos, hogy élvezetesen ismertessem meg velük a judaizmust. A feleségem fiatalabb gyerekekkel foglalkozik, ami teljesen más élmény, de mindkettőnk számára kihívást jelent.”
– Shterna, milyen elvárásokkal érkeztél Budapestre az izraeli–ukrán családi háttéredből, és hogyan egyezik ez a valósággal?
„Nincsenek konkrét elvárásaim. Korábban hanuka és peszách idején már jártam itt, de most, hogy itt élünk, sok hasonlóságot és különbséget látok a gyerekkorom helyszíneihez képest.”
Shterna autentikus magyar zsidó élményt kap Magyarországon
– Hogyan segített Eli abban, hogy jobban kapcsolódj a magyar kultúrához és a helyi közösséghez?
„Eli segít a nyelvben, tanít magyar szavakat, és elmagyarázza, mit jelentenek. Emellett az ő családja magyar, így amikor találkozom a nagypapával, unokatestvérekkel, az autentikus magyar zsidó élményt kapom, hallom a történeteiket, a családjuk múltját.”
– Mi a legizgalmasabb a shliách-létben egy olyan városban, ahol ilyen különleges zsidó történelem van?
„Nagyon sok zsidó él Budapesten. Érdekes látni azokat a helyeket, ahol a férjem nagyszülei éltek, és megtapasztalni a régi ételeket, a magyar szavakat, amiket a nagyszülők használtak. Ez mind új és izgalmas számomra” – teszi hozzá Shterna.
Kedvenc magyíar ételek
– Felfedeztél már kedvenc magyar ételt?
„Már ismertem néhány magyar ételt, például a szilvás gombócot, amit a magyar–izraeli közös élmények során készítettünk. Most megismertem a nokedlit is. A Klauzál téri piacon látott zöldségek és gyümölcsök a gyerekkoromat idézték, és megtaláltam a ribizlit is, ami gyerekként az egyik kedvencem volt. Az egész hangulat, az apró részletek és a nyári séták során felfedezett növények mind emlékeztetnek Ukrajnára.”
– Hol találkozhatnak veletek leggyakrabban Budapesten, és hogyan épül fel egy tipikus napotok a városban?
„Jelenleg Újlipótvárosban élünk, közvetlenül a Zsilip zsinagóga mellett. Itt zajlanak az imák hétfőn és csütörtökön, valamint sábesz alatt is. Én a Maimonidész iskolában, a feleségem pedig a Bét Menáchem iskolában tanít, így a lakhelyünk tökéletesen középen helyezkedik el a két iskola között. Itt, ezen a környéken még nem él sok Chábád-család, így mi egyfajta központi pont vagyunk és aki szeretne velünk találkozni, a Zsilipben megtalál minket” – meséli Eli.
– Ha tíz év múlva visszatekintetek, mi lenne az a hatás, amire a legbüszkébbek lennétek?
„Remélem, hogy nemcsak a tanításban, hanem a közösség építésében is részt veszünk, és sikerül egy virágzó zsidó közösséget létrehozni Budapesten, különösen a XIII. kerületben” – zárja Eli a beszélgetést.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.