Jövőre lesz száz éve, hogy átadták az azóta már lebontott neológ zsinagógát Makón. A helyi Kecskeméti Ármin Egyesület most emlékhelyet tervez állítani a páratlan szépségű épület, egyúttal az egykori városi zsidó közösség tiszteletére – adja hírül a delmagyar.hu internetes hírportál.
– Felemelő érzés volt belépni. Tágas volt, mégsem rideg. Ha magam elé idézem, a kék és az arany jut eszembe először. Ezek a színek uralták. Fényt, fenségességet, magasztosságot és méltóságot sugárzott – meséli a nyugdíjas pedagógus Gonda Júlia, a templomalapító Löwinger Miksa unokája a valaha volt makói neológ zsinagógáról. Volt egy fehér csipkés kék ruhája, és kislányként ezt viselte, amikor a templomba ment virágot vinni a mártírok emléktáblájához, ahol az édesapja neve is olvasható. Nem járt túl gyakran, de az őszi ünnepek, a hosszúnap és a zsidó újév idején mindig. Ott volt azon a gyászistentiszteleten is, amelyen kis híján tragikus baleset történt. A zsinagóga zsúfolásig megtelt, még a kapuban is álltak, de ott, ahová a leszakadt csillár zuhant, véletlenül épp senki sem volt. Gimnazistaként az ablakon kinézve még látta az épületet – amikor lebontották, éppen nem volt a városban, egyetemista volt.
A Csongrád megye építészeti értékeit bemutató kötetben az áll: a makói neológ zsinagóga építésére 1907-ben írtak ki pályázatot. A legjobb tervet Baumhorn Lipót nyújtotta be – ő tervezte a szegedi zsinagógát is. Hét évvel később, 1914. szeptember 2-án avatták fel a tóra frigyszekrénybe helyezésével, s mint az épületet bemutató szócikk szerzője, Tóth Ferenc helytörténész, nyugalmazott múzeumigazgató megjegyzi, a falak festése szerencsésen illeszkedett a keleties ornamentikához. Az ablakok üvegfestményeit az Ószövetség ihlette. A II. világháborúban ugyan a kupola megsérült, de a helyi zsidóság szerint meg lehetett volna menteni, ezzel szemben az akkori városvezetés a lebontást szorgalmazta. Végül az Országos Izraelita Hitközség – anélkül, hogy a városban élő zsidókat megkérdezte volna – 1965-ben 500 ezer forintért eladta az épületet bontásra a Kossuth Termelőszövetkezetnek. A helyén épült fel a pártbizottság székháza – az épületegyüttesben most a városi rendőrkapitányság működik.
Az ortodox zsinagógát a teljes pusztulástól ugyan az utolsó pillanatban sikerült megmenteni a Makóról elszármazott zsidóknak, de tíz évvel később, 2012-ben már arról ad hírt a Szombat zsidó kulturális folyóirat, hogy a zsinagóga vakolata hullik, újra fel kell újítani az épületet, ám erre már nincs pénz.
Az évtizedek alatt szinte teljesen romossá vált épületre 2002-ben közel 80 milliót költöttek – néhol teljes faldarabokat kellett újraépíteni. Az 1895-ben közadakozásból épült, romantikus stílusú ortodox zsinagóga azóta emlékhely; a városból és környékéről közel ötezer zsidót deportáltak, közülük több mint ezren estek a vészkorszak áldozatául. De nem csak izraeliták keresik fel: páratlan kulturális és építészeti értéke is van, Magyarország második legnagyobb ortodox zsinagógája. Az épület előtt lévő tér egyébként megkapta a legendás hírű, a zsidók körében máig nagy tiszteletnek örvendő Vorhand Mózes rabbi nevét. A zsinagógára nemcsak azért férne rá az újabb felújítás, mert annak idején nem volt mindenben alapos a kivitelezés, de azért is, mert az azóta eltelt egy évtized alatt semmiféle állagmegóvásra, karbantartásra nem került itt sor.
Mivel jövőre lesz száz éve, hogy átadták a neológ zsinagógát, és ez az év egyben a holokauszt 70. évfordulója is, az Ármin Egyesület úgy döntött, emlékjelet állít a zsinagógának, egyúttal a valamikori közösségnek. Ennek érdekében pályázatot fognak benyújtani, de adományokat is várnak a K&H BANK 10402829-50526565-52651005-ös számlájára. Urbancsok Zsolt megjegyzi: a városban néhány emléktáblát leszámítva semmilyen köztéri műalkotás nem őrzi a zsidóság emlékét, pedig fontos szerepük volt – a makói vöröshagymát is izraelita kereskedők tették világhírűvé.
Zsido.com / delmagyar.hu / Szombat
További olvasmány a cikkhez:
Eladó a zsinagóga? – eladott, megüresedett, kiürített és kisajátított zsinagógák sorsa