Egy izraeli bíróság engedélyezte, hogy zsidók is imádkozhassanak a Templom-hegyen, ez eddig kizárólag a muszlimok privilégiuma volt – tájékoztat az Arutz7, Azonban egy Jeruzsálemben lezajlott tárgyalás során a bírónő kijelentette, hogy a csendben elmondott ima joga a zsidókat is megilleti vallásuk legszentebb helyén, a Templom-hegyen.

A sokak számára meglepő ítélet, Árje Lippo rabbi tárgyalásán született, akit a rendőrség eltiltott a Templom-hegy látogatásától, mivel csendes imádkozáson kapták. Bilha Jáhálom, a Jeruzsálemi Törvényszék bírója úgy döntött, hogy a nem-muszlimok által elmondott csendes ima nem minősül bűncselekménynek és felszólította a rendőrséget, hogy vonja vissza a rabbi ellen hozott határozatot. Jáhálom elutasította a rendőrség azon vádját, mely szerint Lippo provokálni akart volna, hiszen „naponta látogatja a Templom-hegyet, amiből egyértelmű, hogy ez rendkívül fontos a számára”.

 

Zsidóknak tilos az ima Izraelben?

A rendőrség szerint a zsidók nem imádkozhatnak a jeruzsálemi Óváros muszlim negyedében. A zsidók templom-hegyi imádkozását tiltó rendeletet kiterjesztették az Óváros muszlim negyedére – mondták el az izraeli rendőrség képviselői, indokolva ezzel azokat az elmúlt időszakban megszaporodott eseteket, melyek során a Templom-hegy bejáratánál imádkozó zsidókat tartóztattak le. A rendőrség képviselői egy múlt heti kihallgatás során … Olvass tovább

 

Mose Polszki ügyvéd, aki a Honénu jogvédő szervezet nevében képviseli a rabbit, örömét fejezte ki a forradalminak minősülő döntés kapcsán. „Üdvözöljük a bíróság állásfoglalását, mely megerősíti az utóbbi években kialakult gyakorlatot a Templom-hegyen, és engedélyt ad a Templom-hegyre látogató zsidóknak az imára. Felfoghatatlan, hogy a zsidóktól eddig megvonták még a csendben elmondott imához való jogot is, míg a muszlimok azt tesznek, amit csak akarnak: imádkoznak, vallási előadásokat hallgatnak, fociznak és gyakran erőszakos zavargásokat rendeznek. Ellenük nem lép fel a rendőrség, a zsidók viszont eddig kénytelenek voltak kívülállónak érezni magukat ezen a szent helyen” – jelentette ki az ügyvéd. „Reményeink szerint a továbbiakban egy zarándokot sem tilt ki a rendőrség a Templom-hegyről, és nem korlátozzák tovább a legalapvetőbb emberi jogaikat” – tette hozzá.

Július végén, a jeruzsálemi szentélyek lerombolására emlékező gyásznap, tisá beáv alkalmával 1600 zsidó látogatott el a Templom-hegyre. A kormánykoalícióhoz tartozó, iszlamista Ráám párt tagjai tiltakoztak és vallásháború kirobbanásával fenyegettek, Náftáli Benett miniszterelnök azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a zsidóknak is joguk van a szabad vallásgyakorlathoz.

 

1679 zsidó imádkozott tisá beávkor a Templom-hegyen

Ez az előző évi tisá beávhoz képest 42 százalékos emelkedést jelent. Ugyanakkor az Iszlám Mozgalom és Kneszet-beli képviselői, az Egyesült Arab Liga tagjai felháborítónak tartják, hogy erre engedélyt kaptak a miniszterelnöktől. „A Templom-hegy teljes egészében muszlim tulajdon alá esik” – hangoztatták. Az Iszlám Mozgalom déli szárnyát képviselő Egyesült Arab Liga a jelenlegi izraeli kormánykoalíció egyik … Olvass tovább

 

Egykor ezen a helyen állt az első, majd a második Szentély, az első muszlim inváziót követően azonban mecseteket emeltek a zsidó templom romjain. Izrael az 1967-es hatnapos háborúban egyesítette Jeruzsálemet, és ekkor került a Templom-hegy is izraeli fennhatóság alá. Az arab világ nyomására Izrael a muszlim vallási felügyelet, a Waqf kezelésében hagyta a területet, mely szervezet élesen ellenzi, hogy muszlimokon kívül mások is imádkozhassanak a hegyen. A korlátozás betartatásában az izraeli rendőrség is szerepet vállal, s nem egy imádkozó vagy földre boruló zsidót távolítottak már el erővel.

A Templom-hegyi zarándoklat kérdése a zsidó közösséget is megosztja: számos rabbi szigorúan tiltja, spirituális vagy politikai indokokat sorolva, mások engedélyezik, amennyiben a zarándoklat csak a hegy azon területét érinti, ahol bizonyosan nem állt a Szentély.

Annak egykori területére ugyanis csak a rituális tisztaság legmagasabb fokán állók léphetnek, s ez a szint napjainkban nem érhető el. A Szentélyen kívüli részek látogatásához azonban elegendő a mikvében, a rituális fürdőben való alámerülés. Az utóbbi években megsokszorozódott a Templom-hegyre zarándokló zsidók száma. A látogatók korábban szinte kizárólag a vallásos-cionista közösségből kerültek ki, mostanában azonban jelentősen megnövekedett a háredi zsidók aránya. A növekvő tömeg miatt az utóbbi időben a rendőrség lényegesebben megengedőbb magatartás tanúsít a diszkréten imádkozó zsidókkal szemben, mint korábban.

Indexkép: Templom-hegy/Wikipédia