1679 zsidó imádkozott tisá beávkor a Templom-hegyen

Ez az előző évi tisá beávhoz képest 42 százalékos emelkedést jelent. Ugyanakkor az Iszlám Mozgalom és Kneszet-beli képviselői, az Egyesült Arab Liga tagjai felháborítónak tartják, hogy erre engedélyt kaptak a miniszterelnöktől.

„A Templom-hegy teljes egészében muszlim tulajdon alá esik” – hangoztatták. Az Iszlám Mozgalom déli szárnyát képviselő Egyesült Arab Liga a jelenlegi izraeli kormánykoalíció egyik tagja. Képviselői élesen elítélték, hogy zsidók mentek fel és imádkoztak a zsidóság legszentebb helyén, a jeruzsálemi Templom-hegyen, és arra figyelmeztettek, hogy ez a magatartás zavargásokhoz és vallási háborúhoz is vezethet az arabok részéről: „Figyelmeztetjük a Kneszet tagjait, hogy ne próbáljanak meg betörni az Al-Aksza mecsetbe és óvakodjanak az esetleges komoly rendbontástól, mert ezek [a cselekedetek] helyi vallási indíttatású háborúhoz is vezethetnek.” A koalíciós partnerek képviselői azt is állították, hogy a Templom-hegy, melyet a „mecset udvarának” neveztek, „teljes mértékben muszlim tulajdonban van”.

„Nem fogadjuk el, hogy [zsidók] imádkoznak és éneklik a Hátikvát [az izraeli himnuszt] a mecset udvarában, melynek mind a 14 ezer négyzetmétere teljes muszlim fennhatóság alatt van és senki másnak sincs hozzá semmiféle joga” – hangzott el a párt állásfoglalásában. Emellett elítélték a Jamina párt azon képviselőit is, akik felmentek a hegyre tisá beáv napján: „Senki, aki a koalíció tagjai közül engedélyt ad arra, hogy a Kneszet saját pártjukhoz tartozó tagjai felmenjenek az Al-Aksza mecset udvarába annak érdekében, hogy jó pontokat szerezzenek a szavazóbázisuk körében, ne számítson semmiféle megértésre vagy elfogadásra a részünkről.” A párt éles szavakkal kelt ki az izraeli hatóságok ellen, melyek „engedélyezték, hogy tisztségviselők és Kneszet-tagok árasszák el az Al-Akszát, imádkozzanak, vallási rituálékat hajtsanak végre és elszavalják az izraeli nemzeti himnuszt az áldott Al-Aksza mecsetben.

A jelenlegi koalícióban miniszterhelyettesi pozícióban levő Manszur Ábász vezette iszlamista Ráám párt mellett Törökország, Egyiptom és Jordánia is elítélte a zsidók templom-hegyi látogatásait a zsidóság legnagyobb gyásznapján. Naftali Bennett miniszterelnök biztosította a muszlim közösséget arról, hogy közelgő ünnepnapjaikon zavartalanul részt vehetnek a Templom-hegyen levő mecsetben tartott szertartásokon.

Jordánia, Egyiptom és Törökország egyaránt felháborodásának adott hangot, amiért a zsidók fel merészeltek menni a Templom-hegyre a Szentélyek pusztulásának évfordulóján. Az egyiptomi Külügyminisztérium szóvivője elítélte az áldott Al-Aksza mecset ellen szélsőséges izraeliek által és az izraeli biztonsági erők védelmező szárnyai alatt elkövetett szabálysértéseket, Jordánia tiltakozó levelet küldött a Templom-hegyen elkövetett kihágások miatt, melybe szerintük beletartozott, hogy „a szent területet az izraeli rendőrség védelme alatt szélsőséges telepesek árasztották el”. A mindent elárasztó szélsőséges telepesek valójában békésen sétáló izraeliek voltak, akiknek szüksége volt a rendőri védelemre ahhoz, hogy ezt a látogatást túléljék.

„Izrael tettei a mecset ellen elfogadhatatlanok és elítélendők” – mondta a jordánai Külügyminisztérium szóvivője, majd a jeruzsálemi Óvárosra és a Templom-hegyre utalva folytatta: „[E tettek] a történelmi és legális status-quo, a nemzetközi jog és a Kelet-Jeruzsálemet megszálló Izrael kötelezettségeinek megszegését jelentik.” Törökország szintén hazugságoktól hemzsegő tiltakozó levelet küldött az izraeli kormánynak, erőszakoskodással vádolva az izraeli biztonsági erőket, rasszistának nevezve a zsidó csoportokat és azt állítva, hogy imádkozó palesztinokat, köztük nőket és gyerekeket támadtak meg a hegyen.

Fontos megemlíteni, hogy az Európai Unió is beállt a sorba, és aggodalmát fejezte ki a növekvő feszültség miatt: „Az izraeli hatóságoknak, vallási és közösségi vezetőknek mindkét oldalon sürgősen a robbanáshoz közeli helyzet lehűtésén kell fáradoznia.” – jelentette ki egy illetékes képviselő, akinek azonban kimaradt a beszédéből, hogy a robbanáshoz közeli helyzetet a muszlim erőszak idézi elő, mivel jobban hisznek a háborúban, mint az imádkozásban és még „a szent és áldott mecsetben” is arra van gondjuk, hogy hatalmas kődarabokat készítsenek elő, hogy legyen mivel fogadniuk a zsidó látogatókat.

Bár Náftáli Bennett miniszterelnök korábban vallásszabadságról beszélt a Templom-heggyel kapcsolatban, a fenyegetések hatására bejelentette, hogy fenntartja a status quo-t a hegyen és csak a zsidók odalátogatáshoz való jogát biztosítja, az imádkozásra való jogot, vagyis a vallásszabadságot azonban nem.

zsido.com

Forrás: Arutz7 és JPress

  • Küldés emailben