A zsidó vallási hagyományban a kohén (kohanita törzsből való férfi) státusza nem csupán örökség, hanem kiváltság és egy egész életen át tartó felelősségvállalás is. A zsidó törvények számos előírása vonatkozik rájuk, különösen a házasság területén.
Egyre többen tudják, hogy kik is a kohaniták. Filmekből, képekről felismerik a kohén áldásosztó kezet. Azonban a státuszhoz kötődő törvényeket csak kevesen ismerik. A cikkünkből most megtudhatja a legfontosabb ide vonatkozó szabályokat.
A zsidó jog, vagyis a háláchá meglehetősen világosan szabályozza, kivel léphet házasságra egy Áron főpaptól származó férfi.
Kohén vehet-e feleségül betért nőt?
Ez a témában felmerülő leggyakoribb kérdések egyike. A válasz pedig egyértelmű nem. A kohaniták – minden tisztelet és kiváltság mellett – kötve vannak több korlátozással is, és ezek közé tartoznak a házastárs személyére vonatkozó törvények is. A Tóra és a rabbinikus hagyomány egyértelműen kimondja: kohén csak született zsidó hajadont vehet feleségül. Ez pedig kizárja nemcsak az elvált nőket, hanem a betérteket is – függetlenül attól, hogy vallásilag teljes jogú zsidókká váltak.
A másikoldalról viszont, ha egy nő azért tér be, hogy egy kohénnal házasodhasson, az már önmagában megkérdőjelezi a betérés érvényességét is. Hiszen a betérés alapfeltétele az összes micva, kötelezettség vállalása, nem pedig az egyéni érdekből fakadó kivétel.
Sőt, a szabály még szigorúbb!
A Sulchán Áruch, a zsidó jog alapműve, és más tekintélyes rabbinikus források is kimondják, hogy a kohén számára tilos olyan nővel is házasságot kötni, aki csak anyai ágon zsidó. Jóllehet, ha mégis kötöttek ilyen házasságot, akkor azt már nem kell felbontani.
De mi történik, ha egy férfi a törvények ellenére vett nőül betért nőt vagy elvált asszonyt?
Bármilyen fájdalmasan is hangzik, de az ilyen házasságokat fel is kell bontani. Ha a házasság tiltott módon köttetett meg, akkor a párnak el kell válnia. Még ha minden zsidó vallási formai követelmény szerint történt is az esküvő, a házasságot tilos fenntartani.
A kohén ilyenkor nem gyakorolhatja papi előjogait: nem adhat áldást, és nem hívják elsőként a Tórához (egyes döntéshozók azt is megkérdőjelezik, hogy egyáltalán fel lehet-e hívni a Tórához). Ráadásul, az ilyen házasságból született fiúgyermek nem számít kohénnak, azaz elveszíti az apai ágon örökölt papi származását is.
Kohanitának lenni több mint egy kiváltság
A szabályok szigorúsága elsőre ridegnek tűnhet, de azok mély vallási jelentéssel bírnak. A kohén identitása nem csupán egy hagyományos cím, vagy rang. Ez a papi szolgálat szentségén alapul, mely generációkon átívelő kötelességekhez és erkölcsi elvárásokhoz kapcsolódik. Ezért, ha valaki kohén, különös figyelemmel kell élnie mindennapjait, nemcsak a rituális tisztaság területén, hanem a párválasztás során is.
A kohanita státusz tehát nemcsak megtiszteltetés, hanem elsősorban vállalás örökség, amelyhez szigorú, de világos törvények társulnak. Ha egy férfi kohanita származású, akkor fontos, hogy ismerje és betartsa ezeket az előírásokat. Ezzel is továbbadva a papi hagyomány méltóságát a következő nemzedékeknek.
A cikk eredetiben, Oberlander Báruch rabbi válaszában ide kattintva olvasható.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.