Egy magyar zsidó fiú Pozsonyból, aki rabbinak készült, végül Európa-bajnok ökölvívóként és a zsidó közösség védelmezőjeként vált legendává.

Unreich Dávid, a 20. század eleji Pozsony óriása, a sportban és az igazság védelmében is kitűnt zsidó kortársai közül. A világhírű pozsonyi jesivából indult útja a bokszringbe vezetett, ahol Ben Sálom néven vált hétszeres bajnokká, majd a háborús antiszemitizmus árnyékában önvédelmi csoportot alapított. Élete a bátorság, a becsület és a tragédiák szívszorító története.

Ortodox zsidó családból a ringbe

Egy szép nyári napon, 1907 júliusában a pozsonyi zsidónegyed szívében nagy öröme volt reb Unreich Jónásnak és feleségének Grünhut Reginának. Egészséges fiuk született, akit a híres bátor zsidó hősről, régi zsidó királyról, Dávidnak neveztek el.

A kisfiú rendíthetetlen ütemben nőtt, s csak úgy kicsattant az egészségtől. De nem csak termetével, tudásával is kitűnt kortársai közül. Szülei büszkén íratták be a 13 éves fiút a világhírű pozsonyi jesivára, ahol magyar rabbik generációi tanultak. Unreich Dávidot is rabbinak szánták, ám a bóchert jobban vonzotta a sport, esősorban az ökölvívás.

A Zsidó utca környékén minden gyámoltalanabb gyerek tudta, hogy ha védelemre van szüksége, akkor Unreich Dávidot keresse. Mert benne az erő nagy igazságérzettel párosult.

Ben Sálomként ismerte meg a világ

A pozsonyi Makkabea tagja lett. 188 centiméteres magasságával és 120 kilogrammjával a néhézsúlyú kategóriában versenyezett. Hétszeres amatőr bajnok volt Csehszlovákiában.

1935-től héber néven, mint Ben Sálom (vagyis a „béke fia”, de a Sálom egyben az apja neve is volt) versenyzett. 1937-ben megnyerte a rigai Európa-bajnokságot.

A második világháború zsidóellenessége nagyon rosszul érintette. Az egyre fojtogatóbb antiszemitizmusban úgy érezte, hogy nem vonulhat a háttérbe. Neki is tennie kellene valamit, s ezért mint a sportág világbajnoka, aki hitt a becsületességben kihívta Hitlert egy párbajra. Persze mondani sem kell, hogy a náci diktátor nem vette erre a bátorságot.

A pozsonyi óriásnak így nem adatott meg legyőzni az embertelen nácit. 

Mardosta a lelkiismeret

Hat testvére még időben a Szentföldre költözött, míg ő szüleivel Pozsonyban maradt. Az egyre gyakoribb antiszemita heccek kivédésére Lichtenfeld Imrével (aki a Krav Maga önvédelmi rendszert is kifejlesztette) egy önvédelmi csoportot alakított. Végül a szülei unszolására elhagyta szülővárosát. Az Egyesült Államokba költözött. Jóllehet, a sikerei tovább folytatódtak, de szinte elviselhetetlen fájdalmat jelentett neki, hogy 1944-ben szüleit és az időközben hozzájuk visszaköltöző Terka nővérét és annak gyermekeit, Jutkát és Mirjámot Auschwitzba deportálták, ahol elpusztították őket.

Halála előtt röviddel Izraelben élő testvéreit látogatta. Tragikus módon útban hazafelé érte a vég. Testét visszavitték a Szentföldre és Kfár Szábában temették el.

Forrás: „Mese a pozsonyi óriásról”, in: Kamenická, Viera, Pozsonyi zsidó mesék. Pozsony: Pozsonyi Kifli Polgári Társulás, 2018.

További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.