A viznici dinasztia hivatalos Twitter oldalán több videót és képet is megosztottak a rebbe-unokák múlt heti hatalmas esküvőjéről, amelyet az elmúlt időszak tragédiáiból okulva szigorú biztonsági előírások mellett tartottak meg.
Nem olyan régen számoltunk be arról, hogy a nagyobb haszid udvarok vezetése tanult a katasztrófákból és a belzi rebbe és gúri admúr leszármazottjai is a biztonságot szem előtt tartva rendezték meg az esküvőjüket.
Sziván hónap 20-án a viznici haszid udvar is csatlakozott a biztonságos ünneplők táborába. Az elmúlt héten a viznici haszidok, hacsak tehették, akkor a világ minden tájáról a Szentföldre utaztak, hogy csatlakozhassanak a bné bráki rebbe, Reb Jiszráél Hager unokájának az esküvőjéhez, aki a haifai szereti-viznici rebbe, Reb Jáákov Hager unokáját vette feleségül. A vőlegény apja a bné bráki szatmári jesiva vezetője.
A hüpét Bné Brákban a közösség zsinagógája közelében, egy széles utcán állították fel, míg az esküvői lakomát már egy haifai stadionban tartották meg, miután a Bné Brák viznici bét midrása még nem kapta meg a használathoz szükséges engedélyeket, s a belzi és gúri udvarokhoz hasonlóan ők is kerülni akarták a magas és lépcsőzetes mobil emelvények használatát.
A bné bráki rebbe egyébként annak a Reb Jiszráél Hagernek (1860–1936) az unokája, aki a viznici mozgalom harmadik rebbéje volt, és a közösséget az első világháború kitörésekor Viznicből Nagyváradra mentette át, ahol haláláig működött. Apja Chájim Méir Hager (1887–1972) volt, aki a vészkorszak alatt embermentő tevékenységet is folytatott latba vetve tekintélyét és kapcsolatrendszerét, s több száz menekült zsidó családot juttatott biztonságba. A bné bráki rebbe már a Szentföldön, Tel-Avivban született 1945-ben.
A szereti haszid dinasztia az észak-kelet romániai Siret (magyarul: Szeretvásár) városából nőtt ki, mint a koszovi dinasztia egyik friss hajtása. Miután a koszovi (Kosiv, Ukrajna) rebbe, Reb Chájim Hager (1820–1879) elhunyt, a három fia közül a legidősebb, Jáákov Simson Hager (1814–1880) követte őt helyben a rabbiszékben, középső fia, Reb Joszef Alter Hager (1820–1879) Radovicba (Radóc, Rădăuți, Románia) költözött, míg Reb Menáchem Mendel Hager (1830–1884), a Cemá Cádik szerzője Viznicbe (Vizhnitsa, Ukrajna) tette át a székhelyét és ott alapított új dinasztiát.
Amikor Reb Joszef Alter 1873-ban a Szentföldre vándorolt ki, akkor helyét fia, Mose Hager (1840?–1901) vette át, aki azonban – úgy tűnik – nem élvezte a környék haszidjainak osztatlan támogatását, ugyanis sógora – a híres ropsici cádik unokája –, Smuél Smelke Rubin (1840?–1901) a nem túl messzi Szeretvásárra költözött, és ott egy újabb udvart alapított. Reb Rubin csodatevéseiről szóló legendák bejárták egész Bukovinát és számos városban nyitottak „szereter stiebel”-eket.
Azonban, ha az eddig Hager-családi átjárások nem lettek volna elég szövevényesek, a történet tovább bonyolódik: a fentebb említett harmadik viznici rebbe egyik fia, Reb Báruch Hager (1895–1963) a harmincas évek közepétől Szeret hivatalosan megválasztott, hitközségi rabbija volt, aki, miután kivándorolt a Szentföldre és Haifán letelepedett, megalapította az ottani szereti-viznici udvart; a Rubin ág túlélő tagjai a holokauszt után az Egyesült Államokba mentek.
Az egymásból fakadó dinasztiák jelensége egyáltalán nem számít ritkának a haszid világon belül, azonban annak okai többször a nézeteltérésekből fejlődnek ki, itt viszont, hála az Örökkévalónak, ezek a haszid udvarok békében élnek, ki-ki tisztelve saját és a másik rebbéjét. Az ifjú párnak kívánunk mázl tov-ot!
A chósz’n v’káló micvá táncát ide kattintva lehet megnézni.
A szereti rebbe és a vőlegény táncát ide kattintva lehet megnézni.
Cseh Viktor