Új sorozatot indítunk útjára, amelynek első néhány hetében a héber ábécé, az álefbét betűit mutatjuk be, majd különféle témakörökhöz csatlakozó héber szavakkal, kifejezésekkel, mondatokkal, sőt párbeszédekkel ismertetjük meg olvasóinkat. Mostani írásunk e sorozat bevezetőjeként szolgál.

Talán meglepő lehet, de a héber ábécét, akárcsak a latint, több nyelv leírására is használják. Ide tartozik a bibliai és a modern héber, a judeo-arámi, a jiddis és a ladino is. Az álefbét 22 mássalhangzóból áll (köztük van két néma hangzó, mely a hozzá csatlakozó magánhangzóhoz hasonul) és nem különböztet meg kis- és nagybetűket. minden betűnek saját neve van, melyben szerepel az általa megjelenített hang is. Az írás jobbról balra halad, a modern héberben használt központozás megegyezik a latin betűs írásokban használt központozással. A betűk közepébe írt pont, héberül dáges jelezheti, hogy hangsúlyos hangzóról van szó. Vannak olyan betűk, melyeknek ma is használjuk a hangsúlyos és a hangsúlytalan kiejtését (pl. bét-vét, káf-cháf, pé-fé).

Babilon után – milyen nyelvet beszéltek a világ zsidói?

Manapság a legfontosabb zsidó nyelv a jiddis, hiszen ez az egyetlen, mely még jelentős számú anyanyelvi használóval bír.

A héber írásnak van teljes (ktáv mále) formája, melyben szinte minden egyes hangot kiírnak és az általában használt hiányos (ktáv chászer), melyben például az „i” hang jelölésére gyakran használt jud betű hiányzik.

A betűk mindegyike számot is jelöl, ez a betű számértéke. Az első tíz betű az első tíz számot jelöli, onnantól százig tízesével ugrik az érték, majd száz, kétszáz, három- és négyszáz következik. A betűk számértékének tudományát gemátriának nevezik.

Betekintést nyújtunk a zsidó számmisztika titkaiba

A héber ábécé betűin alapuló zsidó számmisztika ősidők óta sokakat foglalkoztat.

Az évszázadok során az egyes betűk kiejtése megváltozott és elveszett a hagyomány az eredeti kiejtésre vonatkozóan. Így lehetséges, hogy egyes hangokat (t, k, sz) kétféle betűvel is jelölhetünk (ahogy a magyarban a j és a ly is ugyanazt a hangot jelöli). Egyes betűknek van a rendestől eltérő, szó végi változata is. Ezeknek csak az alakja különbözik, a kiejtése nem.

Manapság többféle kiejtés él, és bár a leginkább autentikusnak a jemeni zsidók kiejtését tartják egyes kutatók, illetve Magyarországon elsősorban askenáz kiejtéssel imádkoznak a zsinagógákban, oldalunkon – praktikus okokból – többnyire a modern héber kiejtés szerinti átírást alkalmazzuk, amely a keleti zsidók kiejtésének egyszerűsített formája és ezt követjük a nyelvi sorozatunkban is.

Sem magázni, sem káromkodni nem lehet héberül

Tévét hó 21-én ünneplik a héber nyelv napját, idén ez a nap december 25-re esik.

A betűk, akárcsak a nyelv, szentek és mindegyik külön jelentést hordoz. E betűkből alkotott szavakkal teremtette az Örökkévaló a világot és ezek a betűk szerepeltek a kőtáblákon is. Az álefbét betűivel írják le a Tórát, ezek jelennek meg a szidurokban (imakönyv) és számtalan más helyen.

Az álefbét napjainkban háromféle formában jelenik meg:

1. négyzetes írás (ktáv merubá)

Ezek a betűk a legelterjedtebbek és a legrégebbiek is egyben. Alapját a ktáv ásuri (asszír írás), a Tóra kalligrafikus, koronákkal és díszekkel ellátott betűi jelentik. A ktáv ásuri mellett korábban létezett a ma már nem használatos ktáv ivri, melyet a Misna korában még ismertek és használtak a bölcsek.

2. Rási-betűk

Egy időben ezeket a betűket használták kézírás gyanánt. Nevét nem azért kapta, mert a nagy középkori tudós, a Rásiként emlegetett Slomó ben Jicchák rabbi találta volna ki őket, hanem azért, mert az általa írt kommentárokat megkülönböztetésként többnyire ezzel az írásmóddal nyomtatják.

3. kurzív vagy kézírás (ktáv ágol)

Ezeket a betűket könnyebb kézírás gyanánt használni, bár nem köthetők úgy, mint a magyar folyóírás. Nyomtatásban nemigen használják.

A mássalhangzók mellett kialakult a nikud, a pontozás rendszere is. Ezek a pontokból és vonalakból álló jelek a mássalhangzók alatt, mellett vagy fölött megkönnyítik az olvasást, mivel egyértelműen jelzik a magánhangzókat. Ezt a hétköznapokban nemigen használják, de egyes könyveket, például az imakönyveket vagy a kisebb gyerekeknek szánt könyveket pontozással nyomtatják.

Fotó: Ganeinu Early Childhood Development Center