Mi az a gemátria? A héber ábécé betűin alapuló zsidó számmisztika ősidők óta sokakat foglalkoztat. Alább a chabad.org írása alapján foglaltuk össze a legfontosabb tudnivalókat e témáról.

A héber ábécé, vagyis az álefbét minden betűje számértékkel rendelkezik. Az álef (א) értéke 1, a soron következő bét (ב) számértéke 2, a gimelé (ג) 3. A tízet érő jud (י) után tízesével ugranak a számok egészen a kufig (ק), mely százat ér, majd az utolsó betűk jönnek (rés, sin, táv – ר, ש, ת), ezek számértéke 200, 300 és 400. Az egyes szavak számértékének megállapításához egyszerűen össze kell adni a bennük lévő betűk számértékét. Az Izrael (Jiszráel, ישראל) számértéke tehát például 10+300+200+1+30, azaz 541.

A hagyományos héber irodalomban egyébként nem használtak arab vagy római számokat, erre is a héber betűket alkalmazták, ahogy vallásos körökben a mai napig betűkkel írják a héber dátumokat. A 24 például így fest: כ”ד, tehát egy káf (20) és egy dálet (4). Ez alól két kivétel van, a 15 és a 16, melyeket a 9+6 és 9+7 összefűzésével (ט”ו, ט”ז) jelölnek, különben Isten nevének elemeit kellene papírra vetni.

A számok egyszerű összeadása mellett más módszerek is léteznek a gemátriában.

  • Miluj (kitöltés): ez esetben a betűk számértéke a betűk nevében szereplő összes betű számértékének összessége: Az álef kimondva három betűből áll: א-ל-ף, álef, lámed, pé, tehát a miluj szerinti számértéke nem egy, hanem 111 (1+30+80).
  • Miszpár kátán (kis szám): ebben az esetben a nullák nem számítanak, tehát például a mem (מ) számértéke így csupán 4 és nem 40.
  • Átbás: Ekkor az álefbét első betűjét az utolsóval, a másodikat az utolsó előttivel cseréljük ki és így tovább. Innen a módszer elnevezése: א-ת ב-ש. Ebben az estben az álef számértéke lesz 400 és a táv számértéke 1.

A gemátriát gyakran alkalmazzák a tórai szövegek megfejtéséhez. A tóramagyarázatoknak négy szintje van: psát – az egyszerű magyarázat, remez – a rejtett utalások, drus – a midrás értelemzése, szod – a titok, azaz a misztikus réteg. A gemátria a második, remez kategóriába tartozik.

Az első forrás, amely a gemátriával foglalkozik, a Misna korából származik és Eliezer rabbihoz, a Galileában élő Joszé rabbi fiához köthető. Ő a Tóra értelmezésének 32 szabályát fektette le, melyek közt a gemátria a 28. helyen szerepel. Emellett még egy helyen találkozhatunk a gemátriával a Misnában: az Atyák traktátusának harmadik fejezetében:

„Elázár ben Chiszmá rabbi mondotta: A galambáldozatról és a női menstruációról szóló előírások lényeges részei a zsidó törvényeknek, míg a csillagászat és a gemátria csak a tudomány segédeszközei”.

A számmisztika tehát csupán kiegészíti a hagyományos magyarázatokat, nem tölt be központi szerepet a Tóra fejtegetésében. Ebben a szövegben egyébként a gemátria szót sokan geometriának, matematikának értelmezik, mások viszont ragaszkodnak a szó szerinti jelentéshez. Ezzel együtt a gemátriát időnként még a törvény, a háláchá megállapításához is felhasználták, például a názir fogadalom szabályainál.

A názir olyan férfi, aki megfogadta, hogy nem iszik bor és nem nyiratkozik. A Misna felteszi a kérdést, hogy mennyi ideig érvényes a fogadalom, ha valaki nem határozta meg az időtartamot a fogadalomtétel során. A Talmud válasza az, hogy mivel a Tóra azt írja: „Ő [a názir] legyen szent”, és a „legyen” szó számértéke 30 (יהיה, 10+5+10+5), ezért a fogadalom hossza 30 nap. Bölcseink hozzáteszik, hogy a gemátria itt – ahogy a Misna is írja – csupán segédeszköz és arra szolgál, hogy megerősítse azt a Mózestől kapott szóbeli hagyományt, hogy a názir státusz harminc napig tart.

A gemátria remezként, utalásként való alkalmazására egy szép példa a Vájislách hetiszakaszban (1Mózes 32:5) található, amikor Jáákov ősatya így szól Észávhoz (Ézsauhoz):

„Lávánnál laktam és ott időztem mostanáig”.

A „laktam” szó számértéke 613 (גרתי, 3+200+400+10). Ebből vonta le azt a következtetést Rási, a legnagyobb középkori tóramagyarázó, hogy Jáákov itt arra utalt, hogy bár a bálványimádó Lávánnál lakott, mégis képes volt megőrizni a Tóra parancsolatait, melyből éppen 613 van.

A Tóra számmisztikájának titkait tárja fel egy új könyv

A brooklyni Aaron L. Raskin rabbi a Bna’i Avraham közösség vezetője, emellett a chabad.org weboldal egyik szerzője, aki könyvet jelentetett meg Jelek: emlékeztetők a hetiszakaszban címmel. A mű inspirációt nyújt a zsidó szövegek tanulmányozásához és számos dolgot megtudhatunk belőle a hetiszakaszokról. A Tóra 54 hetiszakaszában lévő mondatok számából, valamint a számértékek egyezéséből rengeteg következtetést vonhatunk … Olvass tovább

A kabala, a zsidó misztika előszeretettel nyúl a gemátriához, hogy a tan mélyebb rétegeibe ásson. Erre példa Ámálék esete. Álámék egy ókori nép volt, amely megtámadta az Egyiptomból kivonuló zsidókat, később azonban a a zsidók megsemmisítésére törő erők általános elnevezése lett. A kabala bölcsei feltették a kérdést: miben nyilvánul meg leginkább Ámálék gonoszsága? Véleményük szerint abban, hogy kétséget ébresztenek Isten létezését illetően. Amikor a zsidók csodákkal övezve elhagyták a rabszolgaság földjét, a környező népek és birodalmak mind rettegve figyelték őket, hiszen látták a hatalmas csodákat, melyeket az Örökkévaló tett meg a népe kedvéért. Ámálék rajtaütése azonban kétséget ébresztett bennük, hiszen azt látták, hogy lehetséges fegyveres támadást indítani Izrael ellen. Ezek után nem meglepő, hogy az Ámálék (עמלק) szó számértéke éppúgy 240, mint a kétséget jelentő száfek (ספק) szóé.

A Chábád mozgalmat megalapító Sneur Zálmán rabbi fő művében, a Tánjában új oldaláról világítja meg a gemátria jelentőségét. A kabala szerint Isten folyamatosan létezésben tartja, mintegy újrateremti a világot, amelyet tíz kijelentéssel alkotott meg. A Tánjá második kötetében (Sáár hájichud veháemuná) elmagyarázza, hogy a teremtéskor elhangzott isteni kijelentésekben lévő szavak betűinek és azok számértékének cserélődésével és variálásával jön létre minden létező a világegyetemben.

A gemátriának tehát még a teremtésben is fontos szerepe van.

Az áldott emlékű lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi arra hívta fel a figyelmet, hogy két szó vagy kifejezés számértékének egyezése önmagában még nem jelenti azt, hogy a két dolognak köze van egymáshoz, azonban ha megfelelő forrást találunk az összefüggésre, akkor a gemátria segíthet megerősíteni a feltételezést.