A brooklyni Aaron L. Raskin rabbi a Bna’i Avraham közösség vezetője, emellett a chabad.org weboldal egyik szerzője, aki könyvet jelentetett meg Jelek: emlékeztetők a hetiszakaszban címmel. A mű inspirációt nyújt a zsidó szövegek tanulmányozásához és számos dolgot megtudhatunk belőle a hetiszakaszokról.

A Tóra 54 hetiszakaszában lévő mondatok számából, valamint a számértékek egyezéséből rengeteg következtetést vonhatunk le.

A Tóra betűinek és szavainak számolása mindig is fontos volt a szóferek, vagyis a tóramásolók számára, akik biztosak akartak lenni abban, hogy a frissen másolt tekercsben minden betű és szó szerepel, semmit nem adtak hozzá és nem vettek el belőle. Az emlékeztetők további réteggel gazdagítják a tórai szöveget és üzenetet hordoznak számunkra az adott hetiszakasszal kapcsolatban.

Aaron Raskin rabbi (Forrás: Chabad.org)

Az alábbi interjúban, melyet a chabad.org közölt, a mű szerzője mesél a módszerről, valamint a szóban forgó, illetve más könyveiről. Elsőként arról kérdezték a rabbit, hogyan fejlődött ki benne a betűk és a számok iránti különleges érdeklődés:

„Amikor az 1970-es években gyerekként jesivába jártam, a tanáraink azt mondták, hogy minden egyes betűnek mély jelentése van és hogy mindegyikhez tartoznak történetek is. Valamit még hallottam is az első néhány betűről, de én ennél többre vágytam.

Nagymamámtól, Chava Hecht rebecentől kaptam egy könyvet a témában. Michael Munk rabbi könyvét, amelynek az volt a címe, hogy Bölcsesség a héber ábécében. Ez hirtelen fényt hozott az életembe.

Ahogy egyre többet tanultam, egyre inkább rájöttem, hogy a Rebbe is milyen gyakran beszél a betűk szentségéről és nagyon szerettem volna ezt a bölcsességet megosztani az angol nyelvű világgal, különösképpen azokkal, akik soha nem kerültek kapcsolatba a kabalával vagy nem folytattak magasabb szintű zsidó tanulmányokat.

Miután megházasodtam, feleségemmel együtt Downtown Brooklyn Chábád küldöttei lettünk. Én alapítottam a B’nai Avraham közösséget. Hathetes kurzust indítottam a témában…”

Később ebből az anyagból született Raskin rabbi első könyve. Miután megjelent, közösségének egyik tagja arra kérte a rabbit, hogy folytassa az előadásokat. Ez egy további kötet megszületéséhez vezetett. Ebben azokról a Tórában szereplő betűkről esik szó, amelyek méretükben vagy formájukban hagyományosan eltérnek minden más betűtől.

A rabbi minden művében – legyen szó a tfilinről és a mezuzáról vagy a zsidóságon belüli férfi és női szerepekről – a haszid elveket és értékeket veszi alapul. Az alkotásokat más nyelvekre, többek között spanyolra, portugálra, lengyelre és németre is lefordították. Legújabb könyve a korábbi beszédein alapul.

A most megjelent könyv borítója

Az interjúban arra kérték a rabbit, hogy meséljen magáról:

„1967-ben születtem. Édesapám Oroszországból származó Chábád hászid, édesanyám felmenői a Chábád XX. századi amerikai növekedésének vezető alakjai voltak. Anyai nagyapám, a legendás Jacob J. Hecht amellett, hogy Brooklynban vezetett egy hatalmas közösséget, számos Chábád kezdeményezés mögött állt New Yorkban és a környékén. Gyakran töltöttem a szombatokat a nagyszüleimnél és nagyon szerettem nézni a nagyapámat, miközben beszélt. Szemei szikráztak és élénk, érzelmektől fűtött beszédeivel egy másik világba röpítette a hallgatóit. Már akkor tudtam, hogy egy napon olyan szeretnék majd lenni, mint ő.

Otthon, Crown Heightsban azok között a gyerekek között voltam, akik nézték a Rebbét és tanultak tőle. Tizenéves koromra jobban megértettem már a Rebbe tanításait és úgy éreztem, mintha közvetlenül hozzám szólna.

Miután New Yorkban és a New Jersey állambeli Morristownban is tanultam, két évet töltöttem Londonban, mielőtt visszatértem volna a Rebbe zsinagógájában működő jesivába tanulni 1988 szeptemberében. Ekkor már nagyon fontos volt számomra, hogy nagyobb közönség számára adjam tovább, amit tanultam. Hála Istennek az évek során erre számtalan módon nyílt lehetőségem.”

Miért nem a héber ábécé első betűjével kezdődik a Tóra?

Véget értek az őszi ünnepek. Szimchát Torákor befejeztük és újra kezdtük a Tóra felolvasását. A szimchát Torát követő szombat a sábát berésit, vagyis a kezdet szombatja. A Tóra teljes szövege öt könyvre van osztva, melyeket Mózes öt könyve, héberül chámisá chumséj Torá néven ismerünk. Minden egyes könyv a benne szereplő első fejezet nevét viseli, így … Olvass tovább

A legújabb könyvében is megjelenik a Rebbe? – szól a kérdés és a válasz:

„Két olyan esetről tudok, amikor a rebbe közvetlenül az ilyen fajta emlékeztetőkről beszélt és mindkettőt idézem és tárgyalom a könyvben: az egyiket a Tecáve, a másikat a Pekudéj szakasszal kapcsolatban.

Ahogy a könyvemben írom, teljesen megdöbbentett, hogy a Tóra mennyire határtalan.”

Arra az utolsó kérdésre, hogy miről ír legközelebb, a rabbi így felelt:

„Egy olyan könyvön dolgozom, amely azoknak szól, akik betartják Noé fiainak hét törvényét, akiknek az a vágya, hogy a Tóra értékei szerint éljenek, de egyáltalán nem szeretnének betérni a zsidóságba. A könyv útmutatást ad az olvasók számára, hogyan élhetnek célokkal rendelkező, spirituális életet a reggeli felkeléstől az esti lefekvésig.

A Tórának minden egyes emberi lény számára van mondanivalója és azzal próbálkozom, hogy megfelelő csatorna legyek, amelyen keresztül a Tóra a lehető legtöbb ember életét megérinti. Azt remélem, hogy megfelelően veszem ki a részemet abból a feladatból, hogy felkészüljünk a Messiás eljövetelére.”

Nyitókép forrása: Wikipédia