A Toldosz Ávrahám Jicchák haszid közösség rebbéje az alacsonyabb, ezáltal olcsóbb strájmlik trendjét indította útjára – jelentette a VINnews amerikai ortodox hírportál. A 78 éves reb Smuél Jákov Kohn néhány hónappal ezelőtt arra kérte haszidjait, hogy tartózkodjanak az utóbbi időben egyre népszerűbb magas karimájú strájmlik viselésétől, és cseréljék azokat jóval alacsonyabbra.
Kohn rabbi azt indítványozta, hogy a strájmlik magasságát 13 centiméterre korlátozzák, így azok ára 4 ezer sékelre – átszámítva mintegy 430 ezer forintra – mérsékelhető.
Manapság általánosan 17–22 centiméter magasságúak a strájmlik, és átlagosan 8 ezer dollárba, vagyis 2 millió 800 ezer forintba kerülnek.
Ez a kiadás igencsak megterheli anyagilag a haszid családokat, melyekben jellemzően a házasságtól kezdve hordanak a férfiak ilyen fejfedőt, kivéve például Kohn rabbi közösségét, ahol minden bár micvó fiú is.
A költségtakarékosabb dizájnt maga a rebbe családja mutatta be pészahkor, akik az ünnepen már az alacsonyabb, ám szélesebb karimájú szőrmefejfedőket hordták, így a hozzájuk látogató tömegek élőben láthatták az átalakított kiegészítőt. Természetesen nemcsak a rebbe fiai, de maga Kohn rabbi is 13 centiméternél alacsonyabb strájmliban jelent meg az eseményen. Ő már az ünnep beköszönte előtti pénteken az alacsonyabb fejfedőt viselte, amikor meglátogatott egy maceszpékséget.
S habár a rebbe csupán csak kérte híveit, hogy a jövőben tartózkodjanak a magas strájmliktól, úgy tűnik, nem kell erélyesebbnek lennie ahhoz, hogy a javaslatát sokan kövessék.
A B’Chadrei Charedim ortodox izraeli hírportál szerint azokban a haszidokban, akik látták a rebbét és környezetét az alacsony és széles strájmlikban, egyfajta nosztalgia ébredt a régi, háború előtti Európa iránt. Sokan azt mondták:
Úgy néztek ki, mint maga Báál Sém Tov és a követői!
A kérdés már csak annyi, hogy a többi haszid irányzat is követni fogja-e a Toldosz Ávrahám Jicchák közösség rebbéjének javaslatát, és ők is áttérnek az olcsóbb, ám nosztalgikus strájmlik viseletére.
| A Toldosz Ávrahám Jicchák haszid udvar – csakúgy mint a Somré Emunim – a Toldosz Áháron közösség egy leágazása. Az eredetileg magyar gyökerű – alapítója az ungvári születésű Róth Áron (Reb Árele, 1894–1947/5707. niszán 6.) – haszid udvarnak nem ez az első „újítása” a haszid öltözködésben, ugyanis a három haszid csoport megjelenése, így az öltözködési szokása eltér sok más haszid közösségétől. A házas férfiak hétköznap szürke-fehér csíkos hosszú zakót hordanak (emiatt többen „zebráknak” csúfolják őket), míg sábeszkor aranyszínű kaftánt öltenek. Sábeszkor és ünnepnapokon náluk nem csak a házas férfiak, hanem minden, a bár micvó életévét betöltött fiú is strájmlit hord. Házas és az esküvő előtt álló fiatal férfiakat az öltözködésben annyi különbözteti meg, hogy a házasok fehér, míg az egyedülálló férfiak fekete zoknit viselnek, illetve azok zakója nem csíkos. A női öltözködésben is tapasztalható eltérés, így például a házas nők, sok haszid közösségtől eltérően, nem hordanak parókát, helyette kendővel takarják el borotvált fejüket. Egyébként a legszigorúbb cniesz szerint öltöznek, színesebb, mintás ruhákat egyáltalán nem hordhatnak, de náluk a szoknyának sem elég térd alá érni, hanem egészen a bokáig kell tartania. Tilos a sminkelés és az ékszerek közül legfeljebb az aprócska fülbevaló engedélyezett. A hajadon lányokra jellemző, hogy lófarok helyett két szoros fonott copfba kötik a hajukat. A külső megjelenésre vonatkozó, szigorú szabályoktól eltekintve viszont a férj és feleség közötti kapcsolat sokkal kevésbé van korlátok közé szorítva, mint más haszid udvaroknál. |
Fotó: Szakács Noémi/zsido.com