A haszid férfiak talán legjellegzetesebb ruhadarabja a szombaton és ünnepeken viselt, kerek, szőrméből készült fejfedő, a strájmel.

Minden haszid közösségben strájmelt (vagy ennek lengyel változatát a szpodekot) viselnek, a Chábád haszidok kivételével, igaz 1950-ig, a hetedik lubavicsi rebbe színre lépéséig ők is ebben jártak.

Ha valaki hosszabb ideje követi figyelemmel a strájmel viseletet, minden bizonnyal felfigyelt rá, hogy a fejfedők minden generációban egyre magasabbá válnak. A régi típusú, viszonylag lapos strájmeleket már csak egészen idős emberek fején látni.

“Minél magasabb a strájmel, annál divatosabb. Ma már egészen magas darabokat is készítünk. A korábban népszerű, laposabb modelleket már csak öregurak keresik. Bár a szekuláris külvilág divathóbortjai nem törnek be a haszid közösségekbe, azért itt is vannak követendő trendek.” – mondta Shmiel Arye Miller, a Miller Shtreimlech cég tulajdonosa.

A régi divat

A strájmel eredetéről megoszlanak a vélemények. Sokan egy tatár szokás átvételét tartják a legvalószínűbbnek, mások szerint egy orosz földesúr úgy akarta megszégyeníteni a zsidókat, hogy előírta: szombatonként egy róka farkát kell a kalapjukra illeszteni. A rabbik úgy gondolták, előnyt kovácsolnak a hátrányból, és bevezették a szőrméből készült fejfedő viselését. A koreci Pinchász rabbi (1726-1791) mélyebb magyarázatát adta a szokásnak. Szerinte a sábát szó betűi a következő rövidítésnek felelnek meg: sin-strájmel, bét-bimkom, táv-tfilin, azaz strájmel a tfilin helyett. A hétköznapi imához ugyanis a zsidó férfiak tfilint, imaszíjakat hordanak, melyből egy a fejre, a homlok fölé kerül. Szombaton és nagyünnepeken azonban nem hordanak tfilint, mert maga a szent nap jelzi a zsidók és az Örökkévaló között fennálló szövetséget. Pinchász rabbi szerint a díszes strájmel a tfilint helyettesíti a szent napokon.

A strájmelt az esküvőjüktől kezdve viselik a férfiak, s gyakran a menyasszony szülei vásárolják meg. Bizonyos jeruzsálemi közösségekben már 13 éves kortól, a bár-micvától kezdve hordják.

Az új divat

Eric Silverman, a Brandeis Egyetem kulturális antropológia kutatója így vélekedik a szokás eredetéről: “A vallásos zsidók nagyon régóta kalapot hordanak, de korábban mindenki kalapot hordott. Zsidók, nem zsidók, mindenki viselt valamit a fején Európában. A strájmelnek lehet tatár, török, orosz eredete, de ami fontossá tette, az a haszidok önmeghatározásában betöltött szerepe. Ezzel a viselettel különböztették meg magukat másoktól, ez szabott határt a közösségeiknek.”

Miller elmondta, hogy tudatosan építi cége imidzsét, reklámkampányokat folytat, és igyekszik mindig valamilyen újítást is bevezetni az egyébként meglehetősen konzervatív vásárlóközönség számára. Ez megtestesülhet például valamilyen különleges színárnyalat, vagy ritka szőrme használatában, esetleg a strájmel tetején a szőrvégek fésülésének megváltoztatásában.

Jehuda Getz rabbi

“Vannak, akik purimkor fehér strájmelt viselnek a vicc kedvéért” – magyarázza Miller. Fehér színű strájmelt egyébként csak néhány kabalista viselt, mint például a Siratófal egykori rabbija, Ráv Jehuda Getz, vagy évszázadokkal korábban a harmadik lubavicsi rebbe, a Cemách Cedek.

Egy strájmel elkészítéséhez 30-100 cobolyfarokra van szükség, ennek megfelelően az árak 1000 és 5000 dollár (274 000 – 1.37 millió Ft) között mozognak. Megfelelő használat és tárolás mellett 15 éven keresztül tartja meg eredeti formáját. Sokan tartanak egy úgynevezett régen-strájmelt, melyet esős időben viselnek. Ez általában egy olcsóbb, egyszerűbb modell, nem ritkán műszőrméből készült. Mások nejlonzsákot húznak rá, és úgy viselik esőben.

A guri rebbe, a legnagyobb izraeli haszid közösség vezetője az egyre magasabb árakat látva megtiltotta híveinek, hogy 600 dollárnál drágább szpodeket vásároljanak, és arra ösztönözte híveit, hogy olcsóbb, műszőrme modelleket vásároljanak.

A hatodik lubavicsi rebbe

A tehetős haszidok azonban akár egész strájmel-gyűjteménnyel rendelkezhetnek, ahogyan feleségeik is számos paróka közül válogathatnak.

zsido.com

Forrás: Forward