„Ha elfelejtenénk a halottakat, az olyan, mintha másodszor is megölnénk őket”

– mondta Elie Wiesel. Ebben a szellemben mutatunk be öt különleges zsidó nőt, aki nem élte túl a holokauszt borzalmait. Fájdalmasan félbehagyott történetüket a jewishnews cikke segített felidézni.

Janina Hossiason Lindenbaum – a lengyelországi tudós, aki soha nem jutott el a Harvardra

Lindenbaum lengyelországi zsidó nyelvész és filozófus volt. Körülbelül húsz kutatást publikált és ő volt az, aki az angol filozófus, Bertrand Russell műveit lengyelre fordította. Az 1920-as években filozófusberkekben nagyra tartották és ismerték a nevét. A lengyel oktatási minisztertől kapott ösztöndíjjal Cambridge-ben tanult. A következő lépés a Harvard Egyetem lett volna, sajnos azonban nem kapott amerikai beutazóvízumot, így kénytelen volt Lengyelországban maradni.

Amikor a náci Németország lerohanta Lengyelországot, Lindenbaum a férjével együtt gyalogosan próbált menekülni. A körülmények arra kényszerítették őket, hogy két külön úton induljanak el és úgy tervezték, hogy hamarosan újra találkoznak. A férfit menekülés közben lőtték agyon náci katonák. Janinát hét hónapon át tartotta fogva és 43 éves korában gyilkolta meg a Gestapo.

Golda “Olga” Bencic – a félelmet nem ismerő szabadságharcos

Golda “Olga” Bencic volt az első zsidó származású kommunista, aki a nácik elleni ellenállási mozgalomban harcolt. Kisinyovban született és gyerekkorától fogva magáénak vallotta a kommunista eszméket. 12 évesen tartóztatták le először, miután részt vett a munkások sztrájkjában. Ez azonban nem rettentette el a fiatal lányt, továbbra is elkötelezetten támogatta a munkásmozgalmat és részt vett sztrájkokon és tüntetéseken. Golda a híres romániai költő, Alexandru Jar felesége lett; a férfi szintén kommunista aktivista volt.

Az asszonyt 1933-ban egy fasizmus-ellenes tüntetésen való részvételért tartóztatták le és zárták börtönbe néhány hónapra. 1938-ban férjével Franciaország felé vette útját, hogy a spanyol polgárháború elől menekülőknek nyújtsanak humanitárius segélyt. Lányuk, Dolores egy évvel később született meg. Franciaország német megszállását követően Golda csatlakozott Párizs mellett az ellenállási mozgalomhoz. Bombákat gyártott, emellett robbanóanyagot és fegyvereket szállított. 1942 novemberében a Gestapo letartóztatta a csoport 23 tagját, köztük Goldát. Rövid tárgyalást követően mindannyiukat halálra ítélték, azonban Franciaország tiltotta a nők kivégzését. Az asszonyt így átadták a náci hatóságoknak, akik Németországba szállították, és ott egy újabb tárgyaláson guillotine általi halálra ítélték. 32. születésnapján végezték ki.

Sabina Spielrein – a pszichoanalízis anyja

Sabina Spielrein oroszországi zsidó orvos és az első női pszichoanalitikus volt. Családjában mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak az oktatásnak: anyja az első női fogorvos volt, fivérei közül Jan matematikusnak, Jicchák pszichológusnak, Emil pedig biológusnak tanult. Mindhármukat a gulágon gyilkolták meg. Spielrein gyerekkorától fogva küzdött különféle viselkedési problémákkal és mentális betegségekkel. Pánikbetegségét a svájci pszichiáter, a pszichoanalízis atyja, Carl Jung kezelte. Jung később a fiatal lány mentora, majd sokak szerint a szeretője lett. Bonyolult kapcsolatukból született meg az „anima” fogalma: egy férfi tudat alatt létező nőies oldala.

Spielrein munkája során kapcsolatba került és többször találkozott a szintén zsidó Sigmund Freuddal. 1912-ben hozzáment egy oroszországi zsidó orvoshoz és két lányuk született. Rosztov 1941-es első német invázióját – melyet a Vörös Hadsereg sikeresen visszavert – túlélték, ám a német hadsereg 1942 júliusában elfoglalta a várost. Az 57 éves Spielrein és két lánya (29 és 16 évesen) az SS halálosztagának áldozata lett 27 ezer, többségében zsidó áldozattal együtt.

Marianne Katrina Leichter – a nők egyenlő fizetésének élharcosa

Marianne Katrina Leichter ausztriai zsidó gazdaságkutató volt, emellett a női jogok élharcosa, újságíró és politikus. Leginkább feministaként ismert, újságcikkek és beszámolók tucatjait jelentette meg az osztrák nőkkel kapcsolatos különféle statisztikákról. Iskolában tanított, előadott és a rádióban is rendszeresen beszélt a nők jogairól. Ő volt az első, aki követelte, hogy a nők ugyanazért a munkáért ugyanannyi fizetést kapjanak, mint a férfiak és azt is hirdette, hogy a megfelelően képzett nők előtt meg kell nyitni több munkakört. A női történészeknek járó osztrák állami elismerés az ő nevét viseli.

Leichter szocialista politikai aktivista volt. Pártjával együtt nyíltan ellenezte az első világháborút. Miután pártjának működését betiltották Ausztriában, csatlakozott egy földalatti szocialista szervezethez és álnéven fasizmus-ellenes cikkeket adott ki. 1921-ben ment feleségül Otto Leichter szocialista újságíróhoz. Két gyermekük született: Heinz és Franz. Ausztria 1938-as náci megszállását követően Marianne megpróbált a családjával együtt elmenekülni, ám a Gestapo Bécsben letartóztatta és bebörtönözte. A családnak sikerült elmenekülnie, ám az asszonyt 1940-ben a ravensbrücki koncentrációs táborba deportálták és két évvel később, 47 évesen ölték meg a gázkamrában.

Lea Deutsch – egy igazi csodagyerek

Lea Deutsch horvátországi zsidó családban született. Igen tehetséges és karizmatikus fiatal lány volt, és már ötéves korában szerepeket játszott hazájában. Mindig megnyerte a közönség szívét, tehetségéért és bájáért a „horvát Shirley Temple” névvel illették. Sorsát azonban ő sem kerülhette el. Annak ellenére, hogy a színházi világ számos neves tagja igyekezett Leát és családját megmenteni, 1943 májusában mindnyájukat Auschwitz-Birkenauba deportálták. Sok más társához hasonlóan Lea sem élte túl az embertelen utazást és a haláltábor felé tartó úton, 16 éves korában életét vesztette.