Izraelben még mindig az amerikai elnökválasztás eredménye foglalkoztatja leginkább a közvéleményt. A kormányzó pártok mind egyértelmű örömüket fejezték ki Trump győzelme miatt, elsősorban azért, mert a leendő elnök nem kívánja korlátozni az 1967-ben elfoglalt területeken a zsidó települések bővítését, és ezeket nem is tartja a béke akadályának.
Avi Dichter a Kneszet külügyi és biztonsági tanácsának vezetője elmondta: „Nincs annál igazságosabb dolog, mint azon fiatalok lakásépítését segíteni, akiknek nagyszülei a településük alapítói voltak, akkor is, ha történetesen Jehudáról vagy Somronról van szó. Eljött az idő, hogy az új amerikai kormány hivatalba lépésével építkezési hullámot indítsunk el Jeruzsálemben, Jehudában és Somronban. A palesztin vezetőségnek meg kell tanulnia, hogy a tárgyalásoktól való távolmaradásnak ára van.”
Az izraeli kormány nem várja meg Trump januári hivatalba lépését, már most elkezdte az Obama adminisztráció nyomására leállított lakónegyedek építésének előkészítését.
A keleti haredi zsidókat tömörítő Sász párt elnöke, Árje Deri belügyminiszter ennél is tovább ment. Véleménye szerint „egy ekkora csoda azt jelentheti, hogy a messiási korszakba léptünk”. Azt is hangoztatta, hogy a választások igazi vesztesei a reformzsidók, akik a Clinton kormánytól várták, hogy befolyásukat kiterjesszék Izraelre is.
A neves kabalista, Dov Kook rabbi Kürosz perzsa királyhoz hasonlította Trumpot, aki 2500 ével ezelőtt engedélyt adott a Babilóniába száműzött zsidóknak, hogy visszatérjenek őseik földjére, és újjáépítsék a lerombolt Szentélyt. A Tverjában élő rabbi elmondta, hogy három napon keresztül böjtölt a republikánus jelölt győzelme érdekében.
A palesztinok a lehetséges ellenlépésekről tanácskoztak és azzal fenyegetőztek, hogy amennyiben az amerikai nagykövetség valóban átköltözik Tel-Avivból Jeruzsálembe, akkor „megkeserítik az Egyesült Államok munkáját az ENSZ-ben”.
Hat év után először invitálták meg Izraelt NATO hadgyakorlatra
Az áradások sújtotta Montenegróban tartott hadgyakorlat a katonai szervezet felkészültségét tesztelte természeti katasztrófák esetén. A 32 országból érkezett 680 résztvevő az áradások és földcsuszamlások utáni akna – és veszélyesanyag-mentesítést gyakorolta. Az izraeli csapatot a hadsereg, a tűzoltóság, búvárok és a ZAKA mentőszolgálat szakemberei alkották. Az izraeliek teljesítményét nagyra értékelték a hadgyakorlat szervezői.
Izrael nem tagja a NATO-nak, de speciális partneri viszonyban áll a katonai szervezettel, és tagja a „Mediterrán Párbeszéd” csoportnak, Marokkóval, Mauritániával, Algériával, Egyiptommal, Jordániával és Tunéziával együtt.
Az elmúlt évek hűvösebb viszonyának oka az elmérgesedett izraeli-török kapcsolat volt, mely azonban az utóbbi hónapokban számottevően javult. Az Erdogan elnökkel való kiegyezés után beiktatták Izrael első NATO-nagykövetét Brüsszelben, s ismét kezdetüket vették a közös hadgyakorlatok.
