Egyik fő kampányígéretéről, a muszlimok beutazásának megtiltásáról már lemondott, de azt még nem tudni, mire fókuszál majd a közel-keleti térségben az új amerikai elnök. Izrael mindenesetre erősen bizakodva néz az új korszak elé.
Alig pár órával megválasztása után máris izraeli meghívást kapott Donald Trump: a republikánusok győztes jelöltjét Benjamin Netanjahu invitálta Jeruzsálembe. A miniszterelnök, mint arról hírt adtunk, „Izrael igaz barátjának” nevezte Trumpot, aki „segít megteremteni a térség biztonságát, stabilitását és békéjét.” A két politikus szerdán „meleg és szívélyes” telefonbeszélgetést folytatott egymással, amelynek során közelebbről meg nem nevezett regionális kérdésekről is tárgyaltak.
A zsidó állam nem utolsósorban azt várja Trumptól, hogy betartja ígéretét, és Tel-Avivból a fővárosba helyezi át az amerikai nagykövetséget. Ezt Nir Barkat jeruzsálemi polgármester külön hangsúlyozta is a győztesnek írt gratuláló levelében. Könnyen lehet azonban, hogy Izraelnek csalódnia kell, ha az ígéretek túl gyors megvalósítását várja a számos más problémával is megbirkózni kénytelen új elnöktől. Walid Phares, Trump libanoni származású külpolitikai főtanácsadója legalábbis azt érzékeltette, hogy a követség átköltöztetése még várhat, hiszen nem „egyoldalúan”, hanem „konszenzus” esetén lépne ez ügyben. Phares nem részletezte, mit ért „konszenzuson”, hiszen az átköltözés majdnem az összes ENSZ-tagállam rosszallását kiváltaná, ezt Trump nyilván megfontolta, amikor megtette ígéretét.
Ennél is lényegesebb kérdés, mi lesz az Izrael által szinte egyoldalúan elutasított 2014-es iráni atomalkuval, amit az amerikai republikánusok sem támogattak (sőt, a kampányban maga Hillary Clinton is kifejezetten kritikusan szólt róla). Nos, könnyen lehet, hogy ez a kampányígéret is felpuhul: Phares ugyanis BBC-nyilatkozatában már nem úgy fogalmazott, mint Trump, hogy „lebontja” a megállapodást, hanem hogy alaposan megvizsgálják, a kongresszus elé terjesztik, és részleteiben újratárgyalják Teheránnal. A tanácsadó megerősítette, hogy a 750 milliárd dolláros megállapodás jelenlegi formájában egyoldalúan kedvez Teheránnak, amely cserébe alig ad valamit, és ez számukra elfogadhatatlan. Izrael leginkább azért bírálta az iráni atomalkut, mert úgy látták, az nem garantálja a síita állam nukleáris potenciáljának végleges megszüntetését.
Trump egy másik tanácsadója, az ortodox zsidó Jason Dov Greenblatt pedig arról nyilatkozott, hogy bár az új adminisztráció megpróbálja majd megoldani az izraeli-palesztin konfliktust, de anélkül, hogy kierőszakolna egy megállapodást. „Azt hiszem, olyan mértékben fogja támogatni Izraelt, ahogy azt az Obama-adminisztráció nem tette” – közölte Greenblatt, hangsúlyozva, hogy Trump „segíteni fog az izraelieknek békét elérniük a palesztinokkal, de csak hogy utat mutasson, nem azért, hogy békét erőltessen rájuk.” Emlékezetes, hogy a kampány során Trump a kezdeti „neutrális” alapállását határozottan Izrael-pártivá változtatta, soha nem kötelezte el magát a kétállami megoldás mellett, ám valószínűleg mindezt anélkül, hogy belegondolt volna, győzelme esetén milyen konkrét lépések is szükségesek a világ talán legérzékenyebb geostratégiai területén. Múlt héten egy másik Trump-tanácsadó, David Friedman is megerősítette, hogy a kétállami megoldás (tehát Izrael mellett egy palesztin állam létrehozása) „nem prioritás.” Naftali Bennett oktatási miniszter ugyanakkor Trump győzelme után már kész tényként jelentette be, hogy ezzel végképp elúszott a palesztin állam gondolata.
A The Times of Israel által megszólaltatott izraeli nemzetbiztonsági szakértők azonban lényegesen árnyaltabb és óvatosabb megközelítést javasolnak az új adminisztrációnak. Például azt, hogy tegyen engedményeket az izraeli jobboldalnak, paradox módon éppen azért, hogy megszülethessen valamiféle területi kompromisszum. Egyikük, Udi Dekel például azzal érvel, hogy ha Trump elismerné a Nyugati-part főbb zsidó településeit, de nem az összeset, akkor azzal egyszerre nyílna lehetőség területek átadására a palesztinoknak és a további befektetés azokba a telepekbe, amelyek biztosan Izrael részei maradnának. „Mindehhez azonban az kell, hogy az amerikai és az izraeli vezetés egy nyelven beszéljen” – reménykedett a szakértő. Ha másban nem is, ebben talán valóban lényeges változást hozhat Donald Trump elnöksége.
Munkatársunktól
Kép: yournewswire.com