A „szemet szemért” kifejezés sokak számára a testi megtorlás szinonimája, ám a zsidó hagyomány – az írott és a szóbeli tan együtt – mindig is a pénzbeli kártérítés értelmében értelmezte ezt a mondatot. A Szináj-hegyi hagyomány, a Talmud, valamint a legnagyobb magyarázók tanúsága szerint ez a mondat nem szó szerinti, hanem elvont igazságosságot tükröző megfogalmazás, amely nem a bosszúról, hanem az arányos jóvátételről szól.
A „szemet szemért” (עין תחת עין) kifejezés több helyen is előfordul a Tórában. Elsőre úgy tűnhet, mintha ez szó szerinti megtorlást jelentene – mintha valóban ki kellene szúrni a támadó szemét. A valóság azonban egészen más. A zsidó jog és hagyomány soha nem értelmezte ezt a mondatot fizikai büntetésként. A szóbeli Tóra, melyet Mózes a Szinájon kapott, világossá teszi: ez a rész pénzbeli kártérítést ír elő a sértett fél számára – amit például az arámi Tárgum fordítása is tükröz.
A Talmud (Bává Kámá 83b–84a) hosszasan elemzi ezt a kérdést, és több példával is igazolja, hogy ez a mondat nem értelmezhető szó szerint. Mi történik például, ha a támadó vak? Hogyan „adunk” akkor neki „szemet a szemért”? Vagy ha az áldozat csak részlegesen sérült meg, például látása egyharmadát veszítette el? Ezek a helyzetek jól mutatják: nem lehet szó szó szerinti alkalmazásról.
„Szemet szemért” a Rámbám magyarázatában
Maimonidész (Hilchot Chovel uMazik 1:5–6) így fogalmaz:
„Honnan tudjuk, hogy a ‘szemet szemért’ kifejezés pénzbeli jóvátételt jelent? Ugyanazon vers folytatásában ez áll: ‘ütést ütésért’. És mikor a Tóra az ütlegelés büntetéséről beszél, egyértelműen kimondja: ‘Amikor valaki követ vagy ököllel megüt valakit… fizetnie kell a munkából kiesésért és az orvosi költségekért’ (2Mózes 21:18–19). Ebből megtanulhatjuk, hogy a ‘tachat’ (תחת) kifejezés minden esetben pénzbeli kárpótlásra utal.”
Továbbá, a Tóra hangsúlyozza: ha valaki embert öl, annak nincs váltsága – azaz ott nem elfogadható a pénzbeli jóvátétel, minden más esetben viszont igen, ami megerősíti: a többi sértésre pénzbeli kárpótlás vonatkozik.
Ráadásul, még ha ez nem lenne is logikailag kikövetkeztethető, a hagyomány útján akkor is tudjuk a helyes értelmezést. Maimonidész hozzáteszi:
„Bár ez az értelmezés az írott Tórából is kikövetkeztethető, mégis egyértelműen meg van tanítva a szóbeli Tóra által, amely Mózestől származik Szinájról. Így értette ezt Józsua bírósága, Sámuel Rámában, és minden zsidó bíróság azóta napjainkig.”
Röviden: a „szemet szemért” nem testi megtorlás, hanem egy kifejezés az arányos, pénzbeli jóvátételre.
A Tóra büntetései
A Tóra minden szava pontos, így nem véletlen, hogy a „szemet szemért” kifejezést használja. Ez nemcsak a jóvátételről szól, hanem erkölcsi üzenetet is hordoz: az elkövető megérdemelné ugyanazt a sérülést, mint amit ő okozott – de az Örökkévaló irgalma folytán pénzbeli kárpótlással válthatja meg tettét.
Ezért fontos megjegyezni: a pénzbeli jóvátétel nem mentesíti automatikusan az erkölcsi felelősség alól. Aki kárt okozott felebarátjának, annak nemcsak fizetnie kell, hanem őszinte bocsánatkéréssel is tartozik. A jóvátétel nem teljes addig, amíg a sértett meg nem bocsát.
A szóbeli Tóra és az írott Tóra így együtt mutatják meg a zsidó jog rendszerének mélységét: igazság, irgalom és felelősség kéz a kézben.
Forrás: chabad.org
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.