Jeruzsálem legvallásosabb zsidó negyedeinek meghatározó látványa a csíkos kaftán. Ismerje meg a Toldosz Áháron haszidok jellegzetes ruhadarabját.
A Toldosz Áháron haszid zsidó közösség öltözéke nem csupán vallási előírások kifejezője, hanem több évszázados kulturális és történeti folyamatok lenyomata is. A kaftán eredete a Közel-Kelet világába vezet vissza, de az idők során a jeruzsálemi askenázi zsidók saját szimbólumává vált. Az alábbiakban ennek a különleges viseletnek a történetét, formáját és szimbolikáját ismerhetjük meg.
Egy magyar gyökerű haszid zsidó közösség
Jeruzsálem régi vallásos zsidó negyedekben megszokott látvány a csíkos kabát. Ezt a különleges kaftánt azok a haszid zsidók viselik, akik a Toldosz Áháron, Toldosz Ávrohom Jicchok vagy a Somré Emunim közösség tagjai.
A Toldosz Áháron dinasztia eredetileg egy magyar gyökerű haszid irányzat. A közösség alapítója az ungvári születésű Róth Áron (Reb Árele, 1894–1947) rabbi volt. Reb Árele húsz éves koráig a híres váci gáon, Silberstein Jesájá (1857–1930) mellett tanult. Majd az első világháború alatt kapcsolatba került több olyan haszid rebbével is, akik Magyarországon találtak átmeneti biztonságot. Így a belzi Rokeach és viznici Hager rebbékkel szoros kapcsolatot épített ki, mely baráti viszony máig fennáll az udvarok között.
Reb Árele a saját haszid udvarát az 1920-as évek elején szervezte meg Szatmárnémetiben és annak a Somré Emunim, vagyis „a hit őrzői” nevet adta. A közösséget 1936-ban egy rövidebb időre Beregszászra költöztette át, majd még a világégés előtt, 1939-ben Jeruzsálemben telepedtek le.
Reb Árele halála után a közösség megoszlott fia, Róth Ávrahám Chájim (1924–2012) és veje, Ávrahám Jicchák Kohn (1914–1996) között. Míg Reb Ávrahám Chájim a Somré Emunim közösséget vezette tovább, addig Reb Ávrahám Jicchák megalapította – az apósa neve után – a Toldosz Áháron közösséget, az eredeti központhoz képest néhány házzal arrébb, de szintén a jeruzsálemi Meá Seárim negyedben.
Már évszázadokkal ezelőtt is hordták ezt a csíkos kaftánt
A csíkos kaftános zsidók összefoglaló néven „Reb Árele” haszidokként ismertek. Ruházatuk pedig azokra az askenázi zsidókra emlékeztet, akik Jeruzsálemben éltek, amikor Reb Árele az 1920-as években először látogatott a Szentföldre.
Reb Árele és követői átvették ezeknek a jeruzsálemi zsidóknak az öltözetét, ideértve a csíkos kaftánt is. Ez a későbbiekben valóságos védjegyükké vált, jóllehet, nemcsak a Reb Árele haszidja, hanem más, Jeruzsálemben gyökeredző haszid udvarokban például a lelovi és a karlini körökben is népszerű lett.
A csíkos kaftán eredetére több magyarázat is van
A kaftán szó egyébként a török nyelvből ered, ahol a kifejezés a csíkos, kabátszerű ruhadarabot jelölte. Ezt a ruhadarabot a szefárd zsidók és a muszlimok egyaránt viseltek az Oszmán Birodalomban.
Azok az európai askenázi zsidók, akik a 18. századtól kezdve vallási okokból a Szentföldre telepedtek. Ezt a ruhadarabot pedig a bibliai ősatyák öltözetének tekintették, és ezért zsidó viseletként kívánták újraértelmezni.
A haszid hagyomány szerint a lelovi rebe, Mose Bidermann vezette be a kaftán viselését a 19. század közepén, miután „felismerte” a helyi arab ruházat zsidó gyökereit. Fia kisebb, de jelentős változtatást vezetett be. Elrendelte, hogy a kaftánt elöl nyitva, mellény fölött viseljék, így megkülönböztetve az arab viselettől.
Az eltérő színek és csíkok eltérő státuszt jelölnek
A házas férfiak hétköznapi kaftánja (míg a nőtlenek hétköznap fekete kabátot hordanak) pamutból készül, sötétszürke és sárgásfehér csíkok váltakoznak rajta.
Egy keskeny, hátul rögzített, elöl megkötött öv tartja össze, valamint egy belső zsinór. Összhatásában zöldesszürke árnyalatú, ezért nevezik griner káftnnak, azaz „zöld kaftánnak”. Színei azonban változhatnak: sárgás, fehér, sötétkék vagy fekete csíkok is előfordulnak, különböző szélességben.
Sábeszkor, ünnepeken és különleges alkalmakkor, például esküvőn selymes, aranyszínű kaftánt viselnek finom kék vagy fekete csíkokkal, amelyhez széles, fehér, függőleges csíkos öv tartozik. Ros hásáná és jom kipur idején, valamint esküvőkön a Reb Árele haszidjai fehér kaftánt és fehér övet viselnek.
A ruházat keleti jellegét némileg megtöri az ünnepnapokon viselt strájmli. A díszes öltözetet egyéként már 13 éves kortól viselik, ami egy alapvető különbség más haszid közösségektől, ahol csak házasság után szokás ez.
Forrás: Muchawsky-Schnapper, Ester, A World Apart Next Door – Glimpses into the Life of Hasidic Jews. Jerusalem: The Israel Museum, 2012. 97–105. old.
Borítókép: MENAHEM KAHANA / AFP.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.