A zsidóság röviden: az Örökkévalótól kapott, a Tórában és későbbi szent iratokban (például a Talmudban és a Kabalában) lejegyzett hit- és életgyakorlat, amelyet a zsidó nép képvisel és megél.
Sokan hisznek dolgokat a zsidóságról, amelyek részben igazak, vagy teljesen félreértettek. Íme néhány a legelterjedtebb tévhitek közül – és a hozzájuk tartozó tények:
A zsidók, izraeliták és héberek külön népek
Ezek a megnevezések ugyanarra a népre utalnak, különböző korszakokban. Ábrahámot, a zsidó nép ősatyját, hébernek hívták. Unokáját, Jákobot, Izraelnek nevezték, innen az „izraelita”. Később, amikor az ország két részre szakadt, a Júdeában élőket zsidóknak nevezték – de ugyanannak a népnek a részei voltak.
Ma leggyakrabban „zsidóként” hivatkozunk magunkra, de más nyelvekben – például oroszul vagy olaszul – továbbra is a „héber” szó él. A név változik, a lényeg nem.
A micva jócselekedetet jelent
A „micva” jelentése: „parancsolat”. A Tórában 613 micva van – kötelező parancsok, melyek között vannak jótettek is, de nem kizárólag azok. Micva például adakozni, de az is, hogy jom kipurkor böjtölünk, vagy nem gyújtunk tüzet szombaton.
A bölcsek által hozott rendeletek – mint például a kézmosás kenyér előtt vagy a hanukai fények meggyújtása – szintén micvák. Tehát nem minden micva jócselekedet, de minden jócselekedet lehet micva.
Különböző zsidó felekezetek más-más szabályokat követnek

A zsidóságban nincsenek „felekezetek” abban az értelemben, ahogy azt a modern társadalom ismeri. Mindannyian ott álltunk a Szináj-hegynél, és közösen vállaltuk a Tóra micváit. A későbbi „irányzatok” emberi kreálmányok – a lényeget nem változtatják meg: zsidónak lenni azt jelenti, hogy részese vagy az isteni szövetségnek.
Dávid király találta ki a Dávid-csillagot
A Dávid-csillag (héberül: mágen Dávid) hosszú ideje kötődik a zsidósághoz, de nincs bizonyíték arra, hogy Dávid király korából származna, vagy hogy a zsidó hit központi eleme lenne. Egy zsidó tökéletesen élheti az identitását úgy is, hogy sosem hordja vagy látja ezt a szimbólumot.
Az Örökkévaló egy öreg bácsi szakállal
Az Örökkévalónak nincs teste, formája – teljesen túl van téren, időn, anyagon. A kabala szerint a Teremtő egyszerre „Ő” és „Ő” – vagyis férfias és nőies aspektusban is kapcsolódik hozzánk. A „sechiná”, az isteni jelenlét, például nőnemű.
A 613 micva mind ránk vonatkozik

A legtöbb micva ma nem alkalmazható, mert a Szentély hiányában nem végezhető el. Emellett sok micva csak kohanitákra, nőkre, bírákra, földművesekre vagy házasokra vonatkozik. Amit ránk szabtak, az általában könnyen követhető – és mind lehetőség az isteni kapcsolatra.
Lehet félig zsidónak lenni
Zsidó az, akinek az édesanyja zsidó. Ez nem 50% kérdése – ha az édesanya zsidó, a gyermek is az. Ha nem, akkor lehetsz értékes ember, akiben van zsidó örökség, de ha csatlakozni szeretnél a néphez, akkor az út: a betérés.
A zsidók nem hisznek a túlvilágban
A Tóra ugyan keveset ír a túlvilágról, de a Talmud, a Midrás és a kabala részletesen kifejtik: a lélek túléli a testet, fejlődik, és egy napon visszatér a testbe a feltámadáskor. Ez a hit a 13 hittétel része.
A zsidóság faj
A zsidóság nem faj, hanem szövetség. Zsidók lehetnek fehérek, feketék, ázsiaiak – mindenféle háttérből. A közös nevező: a Tóra és a micvák, nem a génállomány.
A tetovált zsidót nem temetik el zsidó temetőben

A tetoválás tilos, de nincs olyan háláchikus szabály, hogy emiatt valakit ne lehetne zsidó temetőben eltemetni. Ha valaki más micvákat sem tartott be életében (például nem tartott kóserságot), mégis eltemethető – ugyanez igaz a tetoválásra is.
A jiddis és a héber ugyanaz
A héber a Biblia nyelve, míg a jiddis egy német alapú, héber betűkkel írt zsidó nyelv. Héber szavakat tartalmaz, de teljesen külön nyelvtanú és hangzású – és más célt szolgál.
A nők el vannak nyomva a hagyományos zsidóságban
A Tóra más szerepeket ad férfiaknak és nőknek, de egyik sem kevesebb a másiknál. A nő spirituális és közösségi hatása óriási – jöjjön el egy zsidó közösségbe, beszéljen az ottani nőkkel, és meglátja.
A kóser étkezés egészségügyi szabály
A kóserság oka: az isteni parancs. Nem azért nem eszünk sertést, mert piszkos, hanem mert az Örökkévaló megmondta. Akkor is megtartanánk, ha semmi logikát nem látnánk benne – mert Ő tudja, mi a jó nekünk.
Vagy mindent tart, vagy semmit
Minden micva számít. Ha ma csak gyertyát gyújt péntek este – az már hatalmas dolog. Ha holnap még egy micvát vállal, még közelebb kerül az Örökkévalóhoz. Ne gondolkozzon „mindent vagy semmit”-ben – lépcsőről lépcsőre haladjon.
Minden zsidó gazdag
Jó lenne – de nem igaz. Vannak tehetős zsidók, és vannak, akik nehézségekkel küzdenek. A gazdagság nem zsidó jellemző – a felelősség, az összetartás és a tanulás igen.
Csak a tízparancsolat számít
A tíz parancsolat része a 613 micvának – de az összes ugyanattól az Örökkévalótól jött. Mind fontos, mind szent. A szombattartás, az adakozás és a szukoti sátor is ugyanabból a szövetségből ered.
Az askenázi zsidók kazárok leszármazottai
A genetikai kutatások egyértelműen kimutatták, hogy az askenázi zsidók a közel-keleti ősi zsidó nép leszármazottai. A kazárok érdekes történelmi epizód, de nem a zsidóság genetikai alapja.
A Tóra igazságszolgáltatása kegyetlen
Az „szemet szemért” mindig is pénzbeli kártérítést jelentett, nem testi bosszút. A Tóra legfőbb üzenete az isteni szeretet és irgalom – a parancsolatok célja nem a büntetés, hanem az emelkedés és kapcsolat.
Forrás: chabad.org
Címlapkép: Serge ATTAL / ONLY WORLD / Only France via AFP)
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.