Alább a Jew in the City magazin tanácsait olvashatják.
A rabbik felelőssége igen nagy, hiszen az élet minden területét, mozzanatát meghatározó zsidó vallásjogban kell döntéseket hozniuk, továbbá sokan fordulnak hozzájuk bizalmas magánügyekben is. A feladatra azonban nem mindegyikük alkalmas – ahogy minden hivatás tagjai között, úgy a rabbiknál is vannak olyanok, akik nem igazán váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Ezért is hatalmazták fel bölcseink az embereket arra, hogy maguknak válasszanak spirituális vezetőt, ahogy a Pirké Ávotban (1:6) is olvasható: „Jehosuá ben Peráchjá mondta: Válassz magadnak rabbit”.
A tanács remek, ám érdemes elgondolkozni azon, hogy mi alapján válasszuk ki az elismerésre és követésre méltó rabbit? A közelmúltban rendkívül megrázta az izraeli közvéleményt Chájim Walder rabbi esete. A vallásos és háredi világban is rendkívül népszerű gyermekkönyvíró és nevelési tanácsadó öngyilkos lett, miután kiderült: az elmúlt évtizedekben számos kiskorú lányt és fút, illetve férjes asszonyt használt ki szexuálisan.
Fontos tehát meghatározni azokat a pontokat, melyek alapján nagy eséllyel olyan rabbit találhatunk magunknak, aki nem jelent sem fizikai, sem spirituális veszélyt senkire. A Talmudban (Joma, 72/b) az áll: Jehosuá ben Lévi rabbi kérdezte: Mit jelent az, hogy „És ez a Tóra, melyet Mózes Izrael fiai elé tett” (5Mózes 4:44)? Azt, hogy aki kiérdemli, annak életet ad, aki nem, annak halált hoz. Fontos tehát, hogy akitől átvesszük a Tórát, érdemdús személy legyen és ne érdemtelen.
Mely tulajdonságokat keressük tehát egy rabbiban?
- Érzékenység és együttérzés – Egyszer azt mondtam a rabbimnak, hogy újra késznek érzem magam a gyermekvállalásra. Erre ő azt kérdezte: „Biztos vagy benne?” Tudni akarta ugyanis, hogy nem valamilyen külső nyomás hatására döntök-e a következő gyermek világra hozatala mellett.
- Szerénység – Egyszer a rabbim eljött a közösség egyik tagja által rendezett ünnepségre. A háziasszony elmondta neki, hogy milyen kósersági felügyelettel készültek az ételek. A rabbi nem akarta, hogy az illető feszengjen a jelenlétében, ezért viccesen annyit mondott: „Amikor éhes vagyok, nem teszek fel kérdéseket”. Nyilván tisztában volt vele, hogy minden teljesen kóser, de nem akarta, hogy a háziasszony azon szorongjon, hogy neki esetleg mégsem felel meg valami.
- Képesség szembenézni a vallásos szövegek és törvények összetettségével és a zsidó életben rejlő nehézségekkel – Az én rabbim elismeri, ha egy vezető hibát vét, ahogy azt is, hogy időnként nehéz megérteni vagy megtenni egy vallási előírást. Nem próbálja palástolni a problémákat.
- Van bátorsága, hogy kiálljon a nyilvánosság elé – „A zsidó etikáról szóló könyvek mind elítélik a rágalmazást. Én ennek az ellenkezőjét is elítélem, mert még nagyobb bűn megtagadni a jogot valakitől, hogy szükség esetén védelmet kérjen a bántalmazóitól” – Jiszráel Iszerlin rabbi (1390-1460)
- Van bátorsága arra, hogy népszerűtlen döntést hozzom – A koronajárvány elején egyes rabbik még azt megelőzően bezárták a zsinagógákat és az iskolákat, hogy erről kormányzati döntés született volna, mert túl nagynak ítélték a kockázatot. Más nagy rabbik pedig egyes esetekben a könnyítések felé hajlottak, mert figyelembe vették az emberek mentális egészségét.
- Bölcsesség – A bölcs rabbi képes megérteni az emberi létezés összetettségét, melyhez tapasztalatait, együttérzését és az Istentől kapott tehetségét használja fel.
Most nézzük meg, hogy mitől óvakodjunk
- Rasszizmus – Senki és különösen nem egy zsidó vallási vezető nem nézhet le senkit azért, mert nem zsidó, vagy mert más rasszból származik. Ezzel magát Istent sértené meg.
- Szexizmus – Egy rabbi szexista hozzáállása megmutatkozhat abban, hogy túlságosan sokat foglalkozik a szemérmesség szabályaival, de abban is, hogy alázatosságra buzdítja a férjes asszonyokat. A házasság egy férfi és egy nő közötti partnerséget jelent és jobb, ha a férfiak nem töltenek túl sok időt azzal, hogy a nők öltözködését kritizálják.
- A tisztaság túlhangsúlyozása – Azok a rabbik, akik folyamatosan a tiszta életvitellel kapcsolatos törvényeket boncolgatják, esetleg amiatt kompenzálnak, amit titokban maguk követnek el.
- Más irányzathoz tartozó zsidók leszólása: Anélkül is vitába lehet szállni más irányzatok szokásaival vagy filozófiájával, hogy megszégyenítenénk vagy elítélnénk őket. Az érdemli ki a tiszteletet, aki másoknak is megadja.
- Magyarázat másokkal történt tragédiákra – Egyes népszerű rabbik igen arrogáns módon indokolják meg más emberek szenvedését. Erre azonban nincs felhatalmazásuk, a valódi okot pedig kizárólag Isten ismeri.
- A modern pszichológia elutasítása – A rabbi nem helyettesítheti a pszichológust és nem is fogalmazhat meg olyan állításokat, melyek szemben állnak az elfogadott pszichológiai alapelvekkel.
- Arrogancia – Amellett, hogy azt állítják: tudják miért értek csapások egyes jó embereket, bizonyos rabbik és tanítók másra sem törekszenek, csak hogy reflektorfénybe kerüljenek és eközben átgázolnak másokon. A zsidó bölcsesség szerint azonban az érdemli meg a tiszteletet, aki menekül a tisztelet elől.
- A zsidó források leegyszerűsítő olvasata – A legtöbb tórai és talmudi forrás értelmezése elmélyült tanulást és részletekre való odafigyelést igényel. Komolytalan hozzáállás felszínes magyarázatokkal beérni.
- Érzéketlenség mások szenvedése iránt – Volt rá példa, hogy egyes rabbik a bántalmazott áldozatok szenvedését megpróbálták elbagatellizálni ahelyett, hogy együttérzést mutattak volna. A Talmud elmesél egy történetet, melyben egy vágóhídra vezetett borjúval Jehuda, a fejedelem háza előtt haladtak el. Az állat hirtelen elszabadult és Jehuda rabbinál keresett menedéket. „Menj innen, hát mit tehetnék érted? Ezért lettél megteremtve!” – mondta neki a bölcs. Ekkor azonban ítéletet hoztak felette az Égben: „Mivel nem mutatott együttérzést a borjú felé, szenvedések fogják érni”. Jehuda rabbi ezután tizenhárom éven át vesekőtől szenvedett. A másokkal való együttérzés egy rabbi nélkülözhetetlen tulajdonsága.
- A házastárs lebecsülése – Találkoztam olyan rabbival, aki nem tisztelte a feleségét. Többet nem fordultam hozzá.
- Kiskapuk ajánlgatása – Ha egy rabbi kétes tisztaságú eljárásokra próbál rávenni, jobb odébb állni.
- Bántalmazók védelmezése – Ha egy rabbi elnéző egy bántalmazó személlyel és inkább az illető jó cselekedeteire próbálja irányítania figyelmet, akkor cinkosságot vállal vele. Bölcseink szerint az, aki jóindulatú a gonoszokkal, az később gonosz lesz a jóindulatú emberekkel.
- Bármilyen bántalmazó magatartás – Ez lehet megszégyenítés, lekezelés, kontrollálás vagy fizikai és lelki bántalmazás.
Címlapkép: cottonbro from Pexels