A vallásos zsidó világot megrázta a népszerű író, Chájim Walder története. A gyermekeknek szóló könyveiről híres, oktatással és tanácsadással foglalkozó háredi rabbiról a közelmúltban derült ki, hogy számtalan kiskorú lányt, fiút, illetve férjes asszonyt használt ki szexuálisan. Miután egy neves rabbikból álló vallási bíróság elmarasztalta, Walder öngyilkosságot követett el. Az ügy hatására ráirányult a figyelem a zaklatást átélt áldozatokra és traumáik feldolgozásának lehetőségire. Alább Dr. Asher Lipner klinikai pszichológus, a terület avatott szakértőjének tanácsait olvashatják, melyeket a Chabad.org tett közzé.
Nem vagy egyedül
A szexuális zaklatást titokban követik el és a legtöbb gyermekben túl nagy a félelem és a szégyenérzet, hogy beavasson másokat a történtekbe. Az áldozatok általában csak évekkel később fedik fel titkukat, amikor megértik, hogy milyen problémáik származtak az abúzusból vagy amikor kellő bátorságot szedtek össze ahhoz, hogy megosszák a velük megtörtént eseményeket. Vannak azonban olyanok is, akik soha nem nyílnak meg.
Sajnálatos módon a titkolódzás, továbbá a szexuális bántalmazást övező társadalmi tabuk következtében sok gyermek csendben szenved.
Nemcsak a zaklatást kellett egyedül átélned, hanem minden bizonnyal a trauma utóhatásait is magányosan szenvedted végig. A titokkal való viaskodás miatt talán azt érezted, hogy más vagy, mint a többiek, hogy talán veled van a baj. Esetleg azzal vádoltad magad, hogy nem érsz annyit, mint mások, hogy értéktelen vagy és sérült. Ez gyakran együtt jár a magány rettenetes érzésével is.
Nem a te hibád volt
A legtöbb bántalmazott gyermek gyakran nem is igazán érti, hogy mi történt vele. Ösztönösen érzik, hogy valami rossz dolgot éltek át, de nem tudják, hogyan és miért történt mindez. Sokan hajlamosak arra, hogy önmagukat hibáztassák. Gyakran a bántalmazó manipulálja őket és azzal riogat, hogy mindkettőjük nagy bajba kerülhet, ha kitudódik a dolog. Az is előfordul, hogy a gyermek (vagy egy felnőtt) a védelmébe veszi a zaklatót, mert az illető egy szeretett vagy tisztelt ismerős: szülő, testvér, közeli barát, edző, tanár vagy rabbi.
Ha magadat hibáztatod, az a hamis képzeted támadhat, hogy képes lehettél volna kézben tartani a dolgokat. Megakadályozhattad volna, hogy megtörténjen, ha igazán akartad volna. Emellett az
a tény, hogy valaki hozzáfért a legintimebb testrészeidhez, komoly szégyenérzetet okoz.
Azt érezheted emiatt, hogy megaláztak és kihasználtak. Sokan nem tudják megkülönböztetni a szégyent és megaláztatást az önvádtól.
Fontos megérteni, hogy a bántalmazás egyes egyedül a bántalmazó bűne. Ő döntött úgy, hogy a saját élvezete előrébb való a te érzéseidnél.
Talán nem volt erőszakos, hiszen sok gyermekbántalmazó inkább manipulatív módszerekkel éri el amit szeretne, például törődéssel és szeretettel nyeri el áldozata bizalmát. Talán nem okozott fizikai fájdalmat, sőt akár kellemes érzéseket is kiválthatott, még jobban összezavarva ezzel prédáját. A bántalmazott gyermek ekkor azt gondolhatja: „Ha kellemes volt, akkor talán én is akartam…”.
Az igazság azonban az, hogy még akkor is, ha a gyermek is „akarja”, attól az még bántalmazás. Egy gyermek még nem rendelkezik olyan értelmi és érzelmi érettséggel, hogy valódi beleegyezését adhassa egy szexuális aktushoz.
Ha elfogadod ezt az állítást, az hozzásegíthet ahhoz, hogy legyőzd az önvádat, a szégyent és a zavarodottságot.
A fájdalom valódi
Mivel a bántalmazás elszenvedése zavarodottságot okoz, nehéz értelmezni a később megjelenő érzelmeket. Talán felmerül benned az a kérdés, hogy miért érzed magad olyan rosszul és miért tart ez a rossz érzés olyan sokáig? Miért nem tudod a múltban megtörtént eseményként elkönyvelni? Miért okoznak akkora fájdalmat a felvillanó emlékek, hogy megkeserítik a mindennapjaidat?
Fontos, hogy ne becsüld le és ne tagadd a veled megtörtént szörnyűségeket. Aki bántalmazott, a testedet használta aljas módon. Pszichológiailag ez azt jelenti, hogy nem volt hatalmad a történtek felett. Nem irányíthattad és nem választhattad meg az eseményeket. A természeti katasztrófákkal és háborúkkal ellentétben a szexuális zaklatást egy olyan ember okozza, aki a legtöbb esetben élvezi a gyermek bizalmát. Ez az árulás csak tovább növeli a traumát.
A gyermeket érő sérülés nemcsak a zaklatásból fakad. Gyakran még több kárt okoz annak felismerése, hogy a többi felnőtt nem volt képes védelmet nyújtani. A gyermek úgy érzi, hogy elárulták és magára hagyták. A mondás úgy tatja, hogy „egy egész falu kell ahhoz, hogy felneveljenek egy gyermeket”. És ahhoz is, hogy bántalmazzák… Különösen, ha az abúzus egy látszólag jó és gondoskodó közösségen belül történik meg. Ekkor az áldozat azt érezheti, hogy az egész világ a zaklató cinkosa és képtelen lesz békére és nyugalomra lelni a világban.
A szexuális bántalmazás kiváltotta fájdalom egészen más, mint amit a többi, emberek okozta gonoszság okoz. Másfajta érzés, másfajta kín. Más a jelentése és sokkal könnyebben félreérthető. Az ezzel járó trauma feldolgozása egy sokkal magányosabb folyamat. A szexualitásod a lényed mélyen személyes, privát, sőt spirituális része. Azt érezheted, hogy a személyiséged legmélyén okoztak pusztítást.
A vallásos embereket úgy nevelik, hogy a szexualitásnak spirituális értéke van, és ezt meg kell őrizni a házasságban testet öltő szerető kapcsolat számára.
A gyermekek nem is tanulnak a szexualitásról nagykorúvá válásuk előtt, majd hangsúlyozzák a házasság előtti nemi élet spirituális veszélyeit. Ha valakinek az első szexuális élménye nem más, mint egy bántalmazó felnőtt zaklatása, azzal megfosztják az ártatlanságától és megnehezítik a spirituális és szexuális fejlődését.
Az érzések is valódiak
Annak felismerése, hogy a bántalmazás mély fájdalmat okozott, az első lépés afelé, hogy szembenézz a történtekkel. Minden ember más és a reakcióik is különbözőek, de minden áldozat megél azonos tapasztalatokat is. Már szó esett arról az önvádról és a szégyenérzetről, melyet a bántalmazott gyermekek éreznek. Ha nem foglalkoznak megfelelően ezekkel az érzésekkel, akkor az eredmény az önbecsülés leépülése, sőt önkárosítás is lehet.
A traumatizált embereket gyakran sokáig elkíséri a folyamatos rettegés. A félelem okozhat krónikus zaklatottságot, a tehetetlenség érzését, pánikrohamokat. Ezt gyakran egy olyan hatás váltja ki – akár a tudatalattiban -, mely emlékeztet a bántalmazásra. A félelem sokszor bizalmatlanságot szül mások és saját magunk irányába, ami nehezíti a kapcsolatteremtést és a szeretet kifejezését. A bántalmazás hatására a szexualitással kapcsolatban is kialakulhatnak negatív, félelemmel teli, zavarodott érzések, melyek problémákat okozhatnak a párkeresés és a házasélet során.
Ahogy a gyermekek növekednek, egyre inkább rádöbbennek, hogy mit vettek el tőlük. Ez szomorúsághoz és gyászhoz vezethet. Az az tudat, hogy a múltban történteket nem lehet megváltoztatni, gyakran reménytelenséget szül és elveszhet a másokba, a világba és az Istenbe vetett hit.
A gyászfolyamat természetes része a düh és a bántalmazó felé érzett kérlelhetetlen harag. Ezek az érzések teljes mértékben normálisak és érthetőek, de sokan megrémülnek tőlük és még inkább az önvád felé fordulnak. Időnként előfordul, hogy valaki meg tud bocsájtani az őt bántalmazónak, de az út a düh megélésén át vezet el odáig. Ha nem enged valaki szabad folyást a dühének, az érzelmi problémákhoz vezethet és akadálya lehet a teljes gyógyulásnak.
Megbocsájtani lehet, felejteni azonban soha.
Bár nyilván nem akarod, hogy az elszenvedett abúzus határozza meg a személyiségedet, a trauma és az abból való kilábalás mégis része a lényednek. A levont tapasztalatok segítenek a fejlődésben és erősebbé tesznek.
Találj valakit, akinek elmondhatod
Van, hogy nagyon nehéz bevallani, hogy szexuálisan zaklattak. Előfordulhat, hogy szégyelled vagy megalázottnak érzed magad és attól félsz, hogy mások hogyan reagálnak. Talán ítélkeznek majd fölötted? Másként néznek majd rád? Könnyebbnek tűnhet a tagadás vagy a saját magaddal szembeni kételkedés a történtekkel kapcsolatban, vagy az, hogy titokban tartod az egészet. Azt is érezheted esetleg, hogy ha nem beszélsz az erőszakról, akkor nem is történt meg igazából.
Ám ha hallgatsz, akkor segítséget sem kaphatsz és továbbra is tehetetlen áldozatnak érezheted magad. Rengeteg sötétség és titkolódzás kapcsolódik a gyerekek szexuális bántalmazásához: az erőszak elkövetése körüli ködösítés, a manipuláció és őszintétlenség, valamint az erőszak elfedésére használt hazugságok és csalások mind ezek közé tartoznak.
Azzal, hogy valaki az erőszakot titokban tartja, erőt ad az egyébként is sötét és gonosz tett sötétségének. Ha titokban tartod, az téged betegíthet meg érzelmileg, pszichológiailag és akár még testileg is.
És hogy még rosszabb legyen: elszigetelhet más emberektől és magányosnak érezheted magad.
Azonban – ellentétben azzal, amikor átélted a erőszakot és egyedül voltál a fájdalmaddal –, a traumából való gyógyulási folyamatban nem kell magányosnak lenned. Akármilyen félelmetesnek tűnik is, ha találsz valakit, akiben megbízhatsz és elmesélheted neki, hogy mi történt veled, azzal megnyitod a gyógyulás lehetőségéhez vezető utat. Amikor te döntesz úgy, hogy az eseményeknek nem kell titokban maradnia és hogy nem kell egyedül végigcsinálnod a folyamatot, akkor olyan erők hatalmában cselekszel, melyeknek gyerekként nem voltál birtokában.
Fontos, hogy alaposan válaszd meg, hogy kinek mondod el, főként pedig azt, hogy kinek mondod el először. Legjobb, ha olyan előtt nyílsz meg, akiről tudod, hogy érdekelni fogod és aki kellőképpen nyugodt tud maradni ahhoz, hogy segítsen neked. Ha nincs senkid akiben megbízhatnál, beszélj egy terapeutával, vagy hívj fel egy szexuális erőszak áldozatainak fenntartott krízisvonalat. Ha kiadod magadból a titkot, megtetted a felépülés felé vezető út első lépését.
Van segítség
A szexuális erőszakkal foglalkozó terápia abban segít, hogy megértsd és megtanuld elfogadni azt, ami veled történt és emellett új módszerekkel lát el, hogy a traumából fakadó bonyolult érzelmeket kezelni tudd. Ha egy megfelelően odafigyelő, az érzéseid megértésére kiképzett szakemberrel való, bizalmas kapcsolat biztos keretei között haladsz előre, akkor választ találhatsz azokra a kérdésekre, melyek összezavarnak téged. Kialakíthatod az életed történetének egy olyan narratíváját, melyben némi értelmet nyer az, ami veled történt és az is, hogy hogyan élted túl. Felfedezheted, hogy a megküzdés egyes módjai szükségesek voltak abban az időszakban, ám esetleg olyan egészségtelen érzelmi szokásokhoz vezethettek, melyeket most már nyugodtan magad mögött hagyhatsz. Ha perspektívában látod a dolgokat, az azt is lehetővé teszi a számodra, hogy felszabadítsd magad a mindent elöntő bűntudat, önvád, szégyen és harag alól, amiket esetleg magadban hordasz.
Sok túlélő ezt követően képes arra, hogy értelmet találjon abban, amin keresztülment, illetve abban, hogy túlélte és felülkerekedett azon, ami történt vele. Ha az elszenvedett traumát beépíted az élettörténeted egészébe, akkor az megtöri azt a szorítást, amivel a trauma fogva tart téged, valamint a magaddal kapcsolatos negatív érzelmeidet is. Ez segíthet abban, hogy meggyógyítsd magadban azt a mély spirituális fájdalmat, amit az erőszak okozott és képessé válsz arra, hogy olyan jövőt képzelj el, melyben a traumád nem határoz meg téged és nem diktálja minden egyes döntésedet sem.
A terápiában megtalálható érzelmi támogatás mellett érdemes elgondolkozni azon, hogy csatlakozz egy szexuális erőszak áldozatait tömörítő csoporthoz. Ezek a csoportok segíthetnek abban, hogy kevésbé érezd magad elszigeteltnek, valamint információt adhatnak azzal kapcsolatban, hogy hogyan küzdj meg a tünetekkel és hogyan haladja gyógyulás felé. Ha a környékeden nem találsz támogató csoportot, kereshetsz egy online csoportot is.
|
Isten szeret téged
Az erőszakkal kapcsolatos szégyenérzet értéktelenség és szerethetetlenség érzését okozhatja egy gyermeknél. A magányosság és a megcsalás, valamint az elhagyatottság érzése spirituális elutasítás érzését is magával hozhatja.
Nagyon nehéz lehet spirituálisan és érzelmileg úgy élni, hogy közben az ember valamiképpen „elrontottnak” vagy „rossznak” érzi magát és időnként úgy tűnhet, hogy még Isten is elutasít téged.
A valóságban elképzelhető, hogy az erőszak túlélői megnyugvást és támogatást találjanak a hitükben. Még akkor is, ha azon aggódnak, hogy mások irracionális, nem egészséges, vagy minden szeretetet nélkülöző módon reagálnak az erőszakra, tudják, hogy Isten mindeme neurotikus reakció fölött áll. Amit Isten lát, azt semmiféle társadalmi stigma vagy a „mit gondolnak majd a szomszédok” gondolatától való félelem nem torzíthatja el. Isten nem fél attól, hogy a történtek valóságosságának elismerése abba a veszélybe sodorná Őt, hogy az elkövető bántani fogja és Ő azt a hibát sem követi el, hogy esetleg az áldozatot hibáztatná, aki végeredményben nem volt más, mint egy ártatlan gyerek.
Isten pontosan tudja, hogy valójában mi történt veled és megérti a fájdalmadat és a szenvedésedet.
Akármennyire is vagy vallásos vagy tartod be a parancsolatokat – mindezt gyakran befolyásolja a trauma – Isten tudja, hogy ember vagy és gyerekként súlyosan bántalmaztak. Nem ítélkezik fölötted azért, ami történt és mindig szeretni fog téged.
Meg tudsz gyógyulni
Annak ellenére, hogy áldozattá tettek, nem kell áldozatnak lenned. Vannak emberek, akik hibásan azt képzelik, hogy a gyermekkorban elszenvedett szexuális erőszak érzelmileg annyira romboló, hogy az áldozatok soha nem képesek meggyógyulni és normális, boldog életet élni. Igazság szerint azonban meg lehet gyógyulni és lehet boldog, teljes életet élni. Nem az vagy, amit elvettek tőled. Annál sokkal több vagy.
Nem változtathatod meg azt a szörnyűséget, ami történt veled, de segítséggel felfedezheted és kifejlesztheted belső forrásaidat ahhoz, hogy felülkerekedj rajta és biztonságot, védettséget, szeretetet, hitet és boldogságot teremts az életedben.
Ismét érezheted magadat teljesnek, szabadnak és elég erősnek ahhoz, hogy elérd az álmaidat és az a nagyszerű ember legyél, akinek lenned kell.
Címlapkép: Mika Baumeister on Unsplash