Szukkot első két napja különleges imákkal, áldásokkal és a luláv lengetésével telik, amelyek mind az ünnep örömét és mély spirituális tartalmát fejezik ki.
Szukkot első két napja kiemelt jelentőséggel bír. A zsinagógai ima rendje, a sátorban tartott kidus, valamint a luláv és az etrog micvája mind-mind az Örökkévaló előtti örvendezés részét képezik. A részletes imarend, a szokások és a Hosánák különleges menete segítenek abban, hogy az ünneplés egyszerre legyen felemelő és közösségformáló élmény.
Így alakul szukkot első két napja
Október 6-án, hétfő este és 7-én, kedd este ünnepi gyertyagyújtás (Zsidó Naptár 6. old.). Ünnepi esti ima. Az esti kidusnál (340–342. old.) mindkét este elmondjuk a Sehechejánu áldást, azzal a különbséggel, hogy az első este a sátorra való áldást (Lésév bászukká) mondjuk előbb és csak utána a Sehechejánu áldást, a második este pedig fordítva.
Haszid szokás a Lésév bászukká áldás mondásakor a sz’cháchra tekinteni. A bárcheszt hosáná rábáig (október 13.) mézbe és nem sóba mártjuk.
Október 7–8-án, kedden és szerdán ünnepi imarend. A különleges szukkoti imarészeket alább jelöljük. A Zsidó imakönyv 1996-os kiadásában, a 228. oldalon, a héber oldalról sajtóhiba miatt hiányzik a Könyörület tizenhárom tulajdonsága. Ez a 71. oldal alapján pótolható.
Tóra-olvasás két Tórából (öt plusz egy embert hívnak fel). Muszáf Ámidá (350–359. old.). A Muszáf Ámidá ismétlésében düchenolás (papi áldás, 360–361. old.). Hosánák (387–394. old.) a muszáf Ámidá után, haszid közösségekben a Hálél után, részletesen lásd alább.
A sátorban ünnepi kidus a sátorra való Lésév bászukká áldással (366. old.). Ünnepi délutáni ima.
Így lengesse a luláv csokrot
Még a reggeli ima előtt (sok helyen az ima közben, a Hálél előtt) lehetőleg a sátorban (ezzel összekötve a szukká és a luláv micváját) meglengetjük a lulávot. A lulávot a mirtusszal és a fűzfagallyakkal összekötve a jobb kézben kell tartani, az etrogot a bal kézben.
Kezünkben a négy növénnyel, kelet felé fordulva, szukkot minden napján (szombat kivételével) elmondjuk a következő áldást: Báruch Átá Ádonáj Elohénu Melech HáOlám, áser kidösánu bömicvotáv vöcivánu ál nötilát luláv. „Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, Világ Ura, ki megszentelt minket parancsolataival, és meghagyta nekünk a luláv használatát.”
Az első alkalommal, amikor lulávot lengetünk a Sehechejánu áldást is elmondjuk (328. old.). Haszid szokás az etrogot csak az első áldás végén, csúccsal felfelé, szárral lefelé kézbe venni. Askenáz szokás már az áldás előtt kézbe venni az etrogot szárával felfelé, azonban az áldás után a lengetéshez az askenázok is megfordítják az etrogot, hogy a csúcsa legyen felfelé, és a szára lefelé.
A luláv mellett tartjuk az etrogot, ezeket pedig meglengetjük a négy világtáj felé, majd fölfelé és lefelé, minden irányba háromszor. Askenáz szokás szerint a lengetés iránya (kelet felé fordulva): előre, jobbra, hátra, balra, felfelé, lefelé.
A haszid szokás (szintén kelet felé fordulva): srégen jobbra, srégen balra, előre, felfelé, lefelé és jobb kéz felől hátra.
A luláv csúcsa a lengetés közben mindvégig felfelé néz. A csokrot úgy tartjuk, hogy a pálmaág gerince nézzen felénk. A lulávot és az etrogot a Hállél alatt is kézben kell tartani, a haszidok azonban általában csak a lengetéskor veszik kézbe.
Luláv lengetése a Hálélben
Az első Hodu lehásemnél („Adjatok hálát…” – 331. old). A mondat minden szavánál (Isten nevének kivételével) a fent részletezett módon egy-egy irányba lengetünk.
A két Áná… hosiá nánál („Kérünk… segíts” – 332. old.). A mondat minden szavánál (Isten nevének kivételével) a fent részletezett módon két-két irányba lengetünk.
Az utolsó Hodu lehásemnél („Adjatok hálát…” – 333. old), a fenti Hoduhoz hasonló módon egy-egy irányba lengetünk.
Hosánák szukkot minden napján
A Hosánák egyrészt Isten és a zsidó nép viszonyával, másrészt a megváltás módozataival foglalkoznak. Ezenkívül említés esik a mezőgazdaságot sújtó kártevők leküzdéséről is. Hosánák (387–394. old.) a Muszáf Ámidá után, haszid közösségekben a Hálél után.
Amikor a Hosáná imákra kerül sor, kivesszük a Tóra-tekercset, a frigyszekrényt nyitva hagyjuk, a Tórát a bimához visszük, mindenki elindul, és a kezünkben a lulávval meg az etroggal körüljárjuk a Tóra-olvasó asztalt. A Hosánák álef-bét felsorolásából a haszidok csak a számech betűtől kezdve indulnak el a bima körül.
Október 8-án, szerdán ünnepi imarend. Az ünnep kimenetelével félünnepi hétköznapi esti ima. Az Ámidában Átá chonántánut („Te ajándékoztad…”, 145. old.) és Jáále vöjávot („Szálljon hozzád…”, 148. old.) mondunk. Az ima után hávdálá (Ünnepbúcsúztató, Zsidó Naptár 143. old.) csak borral, fűszer (böszámim) és gyertya (nér) nélkül. Haszidok hozzáteszik a sátorban való evés-iváskor mondott Lésév bászukká (342. oldal) áldását a végén.
Borítókép: Emmanuel DUNAND / AFP.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.