Egy Chábád-küldött hét év után tért vissza egy észak-izraeli étterembe, ahol egykor rendszeresen beszélgetett a tulajdonossal a sábesz megtartásáról. A viszontlátás pedig minden várakozását felülmúlta.
Vannak találkozások, amelyeknek a jelentőségét csak évekkel később értjük meg. Bentzi Friedman Chábád rabbi sem gondolta volna, hogy azok a péntek délelőtti beszélgetések, amelyeket egy ros pinnai étterem tulajdonosával folytatott, egyszer nemcsak egy vállalkozás működését változtatják meg, hanem egy család életére is mély hatással lesznek – írta meg a Matzav.com.
Minden pénteken ugyanaz az útvonal
Bentzi Friedman rabbi, aki ma a Chábád ifjúsági küldötteként szolgál Bét Seánban, jesivai évei alatt minden pénteken Ros Pinna környékének üzleteit járta. A Chábád tefillin-akciójának részeként zsidó férfiakat keresett fel, segített nekik feltenni a tfilint, és beszélgetett velük a Tóra és a micvák jelentőségéről.
Az egyik rendszeres állomása egy BBB étterem volt, amely akkor még nem rendelkezett kóser minősítéssel, és szombaton is nyitva tartott. Itt ismerkedett meg Nisszimmel, az egyik franchise-üzemeltetővel. A két férfi között idővel baráti kapcsolat alakult ki: minden pénteken együtt raktak tfilint, majd hosszasan beszélgettek a zsidó hagyományokról.
„Az Örökkévaló nem a szombati munkán keresztül ad áldást”
Friedman rabbi szinte minden alkalommal ugyanarra biztatta Nisszimet: zárja be az éttermet szombatra.
„Minden héten beszéltem vele a sábát megtartásáról. Azt mondtam neki: »Nisszim, zárd be az üzletet szombaton. Az Örökkévaló nem a szombati munkán keresztül ad áldást.«”
Nisszim soha nem utasította el a tanácsot. Inkább arról beszélt, hogy szeretné megtenni ezt a lépést, de az üzlet többi érintettje nem támogatja.
„Folyamatosan próbálom keresztülvinni, de nem egyeznek bele.”
A fiatal jesivatanuló ennek ellenére nem adta fel. Hétről hétre visszatért, együtt raktak tfilint, és újra szóba került a sábát jelentősége, anélkül, hogy tudhatta volna, ezeknek a beszélgetéseknek lesz-e valaha kézzelfogható eredménye.
Egy másik étterem már megtette az első lépést
Mielőtt egy évre New Yorkba, a Chábád központi jesivájába utazott volna tanulni, Friedman rabbi egy másik ros pinnai étteremben váratlan visszajelzést kapott.
„Tudja, ez ön miatt történt. Minden héten bejött ide, és beszélt a vezetőséggel a sábát megtartásáról.”
A pincér szavai teljesen meglepték, hiszen alig állt kapcsolatban az étterem tulajdonosaival. A történetet később Nisszimnek is elmesélte, remélve, hogy bátorítást jelent majd számára.
Hét évvel később minden megváltozott
Az évek során Friedman rabbi megnősült, családot alapított, és Bét Seánban kezdte meg küldetését. A ros pinnai látogatások lassan emlékké váltak.
Nemrég azonban családjával ismét arra járt, és úgy döntött, felkeresi régi ismerőseit. Már kívülről feltűnt neki, hogy a BBB étterem bejáratánál ott függ a kóser tanúsítvány, a nyitvatartás pedig azt jelezte: pénteken három órával a sábát kezdete előtt bezárnak.
Belépve azonnal Nisszim után érdeklődött.
– Nisszim, emlékszel rám? – kérdezte.
A tulajdonos azonnal felismerte, és örömmel ölelte meg régi ismerősét.
A számok is azt mutatták, hogy megérte
Amikor Friedman rabbi megkérdezte, hogyan történt a változás, Nisszim először nem válaszolt. Ehelyett megnyitotta telefonján az üzleti kimutatásokat.
Elmondása szerint a változás előtt az étterem havi forgalma 300–350 ezer sékel volt, a kóser működésre való átállás és a szombati zárva tartás után azonban egyes hónapokban ennek közel a dupláját érte el.
A döntéshez azonban komoly küzdelmek vezettek.
„Fogalmad sincs, milyen harcok zajlottak itt.”
A franchise vezetése sokáig elutasította a javaslatot. Végül Nisszim ultimátumot adott: letette a kulcsokat az asztalra.
„Kilépek. Nem dolgozom tovább szombaton. Ha nem vagytok hajlandók bezárni az üzletet szombaton, vegyétek el a kulcsokat, és keressetek valaki mást.”
A vezetőség végül beleegyezett a változtatásba, azzal a feltétellel, hogy az étterem teljes felújításon esik át a kóser előírásoknak megfelelően. Nisszim mintegy 700 ezer sékelt fektetett a beruházásba.
Egy személyes csoda
A történet azonban itt még nem ért véget.
Nisszim elmesélte, hogy feleségével egy lányuk született, majd tizenkét éven át hiába vártak újabb gyermekre. Hosszú és költséges meddőségi kezeléseken estek át, de eredménytelenül.
Ezután a rabbira nézett.
„Abban a pillanatban, amikor elkezdtük szombaton bezárni az üzletet, a feleségem teherbe esett.”
Majd megmutatta öthónapos kisfia fényképét.
„Ez miattad történt. Fogalmad sincs, mit értél el itt.”
Friedman rabbi meghatódva idézte fel a pillanatot.
„Csak egy egyszerű jesivatanuló voltam, aki minden pénteken elindult, hogy megtegye azt, amit meg kellett tennie. Egy másik zsidóval együtt raktam tfilint, és beszélgettem vele, anélkül hogy sejtettem volna, hová vezetnek ezek a beszélgetések. Hét évvel később megadatott, hogy láthassam az eredményüket.”
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.