A Lubavicsi Rebbe számára fontos volt, hogy a Chábád hászidizmus alapművét, a mozgalmat megalapító Álter Rebbe által írt Tánját a világ minden pontján kinyomtassák. A háborús helyzetet kihasználva szíriai és libanoni területen is napvilágot látott a mű – írja az Anash.
Szíriában először nyomtatták ki a Tánját
Szíriában a Hermon-hegy 2800 méteres magaslatán lévő, a közelmúltban izraeli kézre került katonai bázis mellett indult be a nyomtató. Az akciót a közeli Golán-fennsíkon szolgáló lubavicsi küldött, Sálom Ber Hertzel rabbi és Élijáu Gutman rabbi irányította. Az elkészült kötetek különlegessége, hogy Tánját még sohasem nyomtattak Szíriában ezt megelőzően.
Libanonban már volt rá precedens. 1982-ben, az első libanoni háború során a Rebbe azt kérte, hogy az elfoglalt Bejrútban nyomtassák ki a könyvet, és a hadseregben szolgáló hászidok teljesítették is a kérését. Ez alkalommal a lubavicsi haszidizmus újéve tiszteletére nyomtatták ki a Tánját a Dél-Libanonban fekvő Mecudát Levona bázison. Ez a dátum az Álter Rebbe börtönből való kiszabadulásának dátuma is (jud-tet kiszlév). Ez a kötet lett a Tánja 585. kiadása. A szervező itt az őrnagyi rangban szolgáló Ezzy Morgenstern rabbi volt, aki gázai bevetései során már két helyen, Rafiachban és Khan Juniszban is kinyomtatta a könyvet. Erről korábban itt számoltunk be.
A Tánjá
A Tánjá vagy „A közepesek könyve” a Chábád hászidizmus klasszikus kézikönyve, „bibliája”. A benne foglalt alapfogalmakra épül a hászidizmus egész sor alapelve, ideológiája. Szerzője Snéur Zálmán rabbi, a Chábád-mozgalom megalapítója. Négy részből áll: Likuté Ámárim (Mondások gyűjteménye, vagy más néven „A közepesek könyve”), Sáár Hájichud vöháemuná (A hit és az egyistenhit kapuja), Igeret Hátsuvá (A megtérés dekrétuma) és Igeret Hákodes (A szent dekrétum). Sok nyelvre lefordították, és világszerte több ezer kiadásban jelent meg.
