Egy izraeli kőfejtőből származott az az alabástrom, amelyből Heródes fürdőmedencéi készültek. Egy apa-lánya páros által lefolytatott kutatás kizárta Egyiptomot mint lehetséges forrást, és egyben bizonyította, hogy az ősi Szentföldön az ipar valószínűleg sokkal fejlettebb volt, mint korábban gondoltuk – írja a Times of Israel.

 

NEWS! KING HEROD’S ALABASTER BATHTUB, ALABASTER & JESUS THE ANOINTED KING & BRIDEGROOM OF ISRAEL!

WOW! THIS ALABASTER BATHTUB THAT KING HEROD BATHED IN IS REMARKABLE! THE FACT IT STILL EXISTS WITH ONE OTHER TUB OF HIS AFTER 2,000 YEARS IS STUNNING. BUT TH…

 

Nagy Heródes – héberül Hordusz – király monumentális építkezéseiről és igen kifinomult ízléséről volt többek között híres. Míg palotáit az ókori világ legcsodálatosabb termékeivel töltötte meg kétezer évvel ezelőtt, a polgári időszámítás kezdete előtti első században, addig szükség esetén igen pragmatikusan is tudott gondolkozni.

Az elmúlt évtizedekben két luxuskivitelű, alabástromból készült kádra bukkantak a kutatók. Az egyik a Jerikóhoz közeli Kiprosz erődből, a másik az uralkodó Jeruzsálemtől délre fekvő palotájából, a Herodionból került elő. Súlyukat egyenként másfél tonnára becsülik. A tudósok mindeddig úgy vélték, hogy a darabok Egyiptomból származnak, mivel ez az ország volt az ókori világ legkiválóbb alabástromának forrása.

Most azonban Ájálá Ámir PhD-hallgató kutatása alapján úgy tűnik, hogy Heródesnek saját lelőhelye volt Izraelben, amely nem volt más, mint az úgynevezett Iker-barlang (Meárát háteomim). Ámir többek között elemezte az izraeli és az egyiptomi eredetű kövek kémiai összetételét és eredményeit összehasonlította Heródes kádjaival. A jeruzsálemi hegyek nyugati lejtőiben, a mai Bét Semes mellett megbúvó Iker-barlangot nemrégiben azonosították ősi kőfejtőként, amelyet a polgári időszámítás előtti 1500 körül már aktívan használtak.

A kutatás során dokumentálták a kőfejtő falán és padlóján bevésett jeleket, az alabástrom kifejtése nyomán hátrahagyott vésőnyomokat, valamint a helyszínen hagyott alabástrom tömböket.

Ámir jelenleg a Tel-Avivi Egyetemen tanul végzős PhD diákként. Diplomamunkáját a Bár Ilán Egyetemen írta híres régészprofesszorok felügyelete alatt. Hamar rájött azonban, hogy a mentorai között nincs vegyész, márpedig neki analitikus tesztek elvégzése járt a a fejében. Apja, Amnon Albeck vegyészprofesszor segítségével és laboratóriumában megvalósíthatta terveit.

Ámir elmondta, hogy mindkettejüket rendkívül érdekli a történelem és a régészet, ezért örömmel tölti el őket az a tény, hogy sikerült megtalálni e nagyszerű műemlékek eredetét Izraelben. (A történelmi hűség kedvéért tegyük hozzá, hogy az alma nem esik messze a fájától: Albeck apja szintén vegyészprofesszor volt, míg nagyapja úttörő talmudtudós).

A tanulmányban négyféle analitikus kutatási módszer leírását találhatjuk, melyek segítségével megállapíthatóvá vált a származási hely, a pontos összetétel és számos fontos adat.

„Két darabkát kaptunk Heródes fürdőkádjaiból és minden szempontból izraelinek bizonyultak”

– mondta Ámir.

„Tudjuk, hogy importáltak Egyiptomban gyártott műtárgyakat Izraelbe.” Maga az a körülmény, hogy két másfél tonnás monstrumról van szó, nem feltétlenül jelenti azt, hogy helyben készült, hiszen „tudjuk, hogy nagyon nehéz dolgokat is behoztak Izraelbe” – jelentette ki. Heródes számára inkább a kő minősége számított, nem törődött se a súlyával, se a származási helyével.

„Úgy tűnik, hogy kiemelkedő minőségű alabástromról van szó. Nem vizsgáltunk túlságosan sok edényt, de ha Nagy Heródes használta és neki megfelelt a luxus kivitelű palotáiban, akkor minden bizonnyal ugyanolyan, vagy majdnem ugyanolyan jó volt, mint az egyiptomi alabástrom”

– magyarázta Ámir, aki azt is elmondta, hogy a következő lépésben más hasonló anyagú műemlékeket is elemeznek majd, „hogy nagyobb és szélesebb képet kapjunk a helyi iparról az ókorban… A több tudományágat is bevonó kutatás segítségével a felhasznált alabástrom anyagösszetételéről és a kristályszerkezetéről is információt szereztünk és ennek fontos szerepe van a régészeti leletek megértésében és értelmezésében.”

Különleges pecsétnyomót találtak a Siratófalnál

A második Szentély korából származó, az egész világon egyedülálló ametiszt pecsétnyomó került elő.

Maga a következtetés, hogy magas színvonalú kőfejtő ipar működött Heródes korában, alapvetően megváltoztatta több veterán kutató hozzáállását egyes kérdésekhez.

„Az a tény, hogy mindkét fürdőkádhoz Izraelben fejtették ki a felhasznált alapanyagot és nem Egyiptomban, ahogy azt korábban gondoltuk a jó minőségű kőből kiindulva, különös meglepetést jelentett a számunkra, mivel ez azt jelenti, hogy Nagy Heródes alkalmazott helyi alapanyagot is, valamint azt, hogy a júdeai alabástrom-ipar a polgári időszámítás kezdete előtti első század második felében kellőképpen fejlett és jó minőségű volt ahhoz, hogy eleget tegyen Heródes, a korszak egyik legnagyszerűbb építtetője luxus elvárásainak” – mondta Aren Maeir, a Bár Ilán Egyetem professzora, Ámir kutatásainak egyik kísérője.

 

Egy turista találta meg azt, amit régészeknek nem sikerült

A szerencsés amerikaiak egy olyan barlangban bukkantak az ötezer éves leletre, melyet korábban már alaposan feltártak a régészek.