A második Szentély korából származó, az egész világon egyedülálló pecsétnyomó került elő a talajból a Siratófal alapkövei közelében folytatott ásatás során, a Dávid városa negyedtől északra – tudósít a Jewish Press. Az ovális alakú pecsétnyomót lila színű ametisztből faragták, hossza 10 milliméter, szélessége 5 milliméter, vastagsága 7 milliméter.

A gyűrűbe illeszthető kőbe egy madár és egy bokor képét vésték. E szimbólumok feltehetően a szentélyszolgálathoz köthetők: a madár talán egy galamb, amelyet áldozatként mutattak be az oltáron, a bokor pedig feltehetően az afarszemon néven ismert, a Szentélyben felajánlott füstölőszerhez használt, parfümök és gyógyszerek előállításához is felhasznált növény.

A lelet értékét növeli, hogy a Templom-hegy közelében még sohasem találtak afarszemon ábrázolást régészeti leleten. A pecsétnyomó a Cofim- (Scopus-) hegy tövében fekvő, Curim-völgyben működő átszitáló projekten került elő. Itt önkéntesek és régészek együtt vizsgálják át a Templom-hegyről és környékéről kitermelt földet, értékes leletek után kutatva. Számtalan kincs került elő már ezzel a módszerrel.

 

2,000 Year old Gem Discovered in Jerusalem – the Lost Scent of the Balm of Gilead

Listen to archeologist Eli Shukron discover this beautiful gem and the secrets it holds of the biblical persimmon that used to be the famous incense for the …

 

 

„Ez egy igen fontos felfedezés, mert ez az első pecsét a világon, melyre ennek a híres, de csak történelmi feljegyzésekből ismert növénynek a képét vésték.

A második Szentély fennállásának végén terjedtek el széles körben a kőből készült pecsétnyomók. A növényábrázolás nem volt ritka, de eddig csak az Izraelben elterjedt és ma is jól ismert növényeket mintázták meg. Általában az Izrael hét szent terménye közé tartozó szőlőt, datolyát és olívabogyót ábrázolták” – mondta Eli Sukrun, a feltárást vezető régész, az Izraeli Régészeti Hatóság munkatársa.

„A pecsétet vizsgálva azonnal feltűnt, hogy a megmintázott növény eltér azoktól, amiket eddig láttunk. A minta a pecsétgyűrűt viselő személyről is elárul bizonyos dolgokat. Ha ez valóban a híres és rendkívül drága afarszemon, akkor egy igen gazdag zsidóról lehet szó. A Holt-tenger klímáját kedvelő afarszemon termelése és forgalmazása teljes mértékben zsidó kézben volt. Lehet, hogy a pecsét tulajdonosa is ezzel foglalkozott. A galamb pedig pozitív jelentést hordozó szimbólum volt a korabeli görög, római és zsidó kultúrában egyaránt. Gazdagságot, jóságot és sikert jelképezett.” – tette hozzá Suá Ámoráj-Stark professzor.

Photo Credit- Eliyahu Yanai: City of David – Facebook
Az afarszemon nevű drága gyümölcsöt ősidők óta termelték Izraelben. A Biblia kommentátorai szerint Salamon király is ezzel kedveskedett Sába királynőjének. A Josephus Flaviusként ismert zsidó történetíró, Joszef ben Mátitjáhu pedig arról tudósít, hogy az egyiptomi Kleopátra királynő is afarszemont kapott hódolójától, a római Marcus Antoniustól.

 

Egészen ritka pénzérméket találtak Jeruzsálemben

A polgári időszámítás kezdete előtti negyedik századból származó, különlegesen ritka, zsidók által vert pénzérmékre bukkantak Jeruzsálemben. E pénzérmék a szentföldi zsidó pénzverés legkorábbi ismert példái közé tartoznak. A perzsa korban vert, baglyos „Jehud” érmekre a Templomhegy Átszitálási Projekt keretében bukkantak, megkétszerezve a Jeruzsálemben talált, hasonló pénzdarabok számát. Nem könnyű azonban észrevenni őket: az érmék csupán … Olvass tovább