Robbie Brown, ahogy mondani szokták, jókor volt jó helyen. A járványhelyzet javulásának köszönhető határnyitást kihasználva utazott Izraelbe. Öt évvel korábban már hosszabb időt töltött el a zsidó államban, akkoriban önkéntes munkát végzett egy régészeti ásatáson Kumránban. A szerencsés amerikai a mostani utazása során ötezer éves leletet talált egy olyan barlangban, amelyet korábban már feltártak a régészek – írja a Jerusalem Post.
A Holt-tenger északnyugati partja fölé magasodó hegyekben megbúvó barlangok rejtették a híres holt-tengeri tekercseket. A feltárás a mai napig folyik, és gyakran fedeznek fel újabb értékes leleteket. Brown ismét szeretett volna megnézni a kumráni barlangokat, ezért engedélyt kért és kapott az Izraeli Régészeti Hatóságtól, hogy a feltárások területén túrázhasson. Barátaival meglátogatta az 53-as számúnak nevezett barlangot is, amelynek feltárását 2017-ben befejezettnek nyilvánították, miután számos kancsót, tárolóedényt, datolya- és olívamagot, továbbá üres pergamentekercseket találtak. A barlangban már a nyolcvanas években is dolgoztak régészek, akik kőkori és római kori leletekre bukkantak.
Amikor Brownék elérték a barlangot, nagy meglepetésben volt részük: a lábuk előtt egy kiváló állapotban fennmaradt, mintegy ötezer éves bronzkori agyagkorsó feküdt. A legutóbbi ásatás óta ugyanis leomlott egy fal, amely addig őrizte az értékes leletet.
Mivel Brown már nagy rutint szerzett az ásatások terén, tudta, hogy tilos elmozdítania a tárgyat, hogy a régészek in situ, azaz az eredeti helyszínén tanulmányozhassák. Fényképeket készített, majd felhívta a régészeti hatóságot és bejelentette a felfedezést. Ámir Gánor, a hatóság rablásellenes részlegének vezetője, illetve Áviám Átár, a területi körzet igazgatója azonnal a helyszínre sietett.
„Ez egy fantasztikus esemény. Két évvel korábban alaposan feltérképeztük ezeket a barlangokat és feljegyeztünk minden egyes leletet. Úgy tűnik, hogy ez a korsó akkor került elő, amikor a barlang bejárati falának egy darabja beomlott. Ez természetes dolog, időnként megtörténik. Ebből az időszakból még sohasem került elő ép korsó a Júdeai-sivatagban”
– mondta.
„Nagy szerencse, hogy olyan ember lépett először a barlangba az omlás után, mint Robbie. Ő már járt itteni régészeti ásatáson, így rögtön tudta, hogy milyen jelentős dologra bukkant. Ez a korsó is hozzájárul ahhoz, hogy kirakjuk az izraeli archeológia hatalmas puzzle-ját. Egyben szeretnék felszólítani minden olyan izraeli állampolgárt, aki túrázás közben régészeti leletre bukkant és nem jelentette be, hogy sürgősen tegye meg, nehogy fontos információktól essünk el. Attól pedig óva intenék mindenkit, hogy a felfedezésen fellelkesedve, engedély nélkül a kumráni barlangokhoz túrázzon, mert az rendkívül veszélyes és tilos”
– tette hozzá.
A kurmáni lelőhelyről eddig sok ezer, a polgári időszámírás előtti I. és II. századból származó szöveg került elő, többek között a zsidó Biblia egyes fejezeteinek legrégebbi példányai. A száraz, sivatagi klíma által jó állapotban megőrzött héber szövegek mellett arámi és görög nyelvű pergameneket is találtak.
Számos irat a környéken működő zsidó szekta, a szigorú szabályok szerint élő esszénusok vallási iratait és törvényeit tartalmazza. Az első hét tekercset még az államalapítás előtt, 1947-ben fedezték fel a környéken legeltető beduin pásztorok. A tekercseket a jeruzsálemi Izrael Múzeum egyik ikonikus épületében, a hófehér, kúp alakú „könyv szentélyében” lehet megtekinteni.
Címlapkép és további fotók: Izraeli Régészeti Hatóság