SZÁZÉVESEN – VÉTEK NÉLKÜL

Az elhunyt Sára 127 évét – amit az Írás három részletben közöl velünk – mondván, hogy Sára életévei “száz év, húsz év és hét év voltak” – Úgy értelmezi Rási (a Midrás alapján), hogy a különböző életév csoportok hasonlítottak egymásra. Vagyis: “százévesen olyan volt, mint húsz évesen, ahogy húszévesen nem vétkezett, úgy mentes volt a bűntől százévesen is”.

Kérdi erre az egyik ismert kommentátor: mi ebben a logika? Ha azt mondaná Rási hogy húszévesen olyan szende és erkölcsös volt, mint százévesen – ebben lenne pláne. De hogy százévesen… már bocsánatot kérek. Száz éves hölgyek nem igen szoktak vétkezni…

A magyarázat erre az – válaszolta meg a kérdező saját kérdését – hogy Sára százévesen is fiatalos és életvidám volt (hiszen az Írás maga tanúsítja, hogy amikor hallotta az isteni ígéretet, hogy fia születik, szinte megfiatalodott, visszanyerte a fiatalság minden ismérvét.) Tehát százéves korában nem azért volt erkölcsös, mert már öreg volt, hanem meggyőződésből, neveltetésénél fogva – pontosan úgy mint, amikor még biológiailag is csak húsz éves volt…

Eszerint az összehasonlítás abszolút helytálló. (Kárné Reém)

Megjelent: Gut Sábesz 2. évfolyam 5. szám – 2014. augusztus 5.