Száz évvel ezelőtt, az 5684-es őszi nagyünnepeket követően, ros chódes chesvánkor (akkor 1913. október 11-én kedden) tették le a ma is működő nagykőrösi zsinagóga alapkövét.
Nagykőrös a vármegye egyik legrégebbi zsidó hitközségének otthona, ahol már 1778 óta szervezett formában működik a Szentegylet. Az első önálló zsinagógájukat 1817 őszén avatták fel, s a hagyomány szerint az országban először itt hangzott el magyar nyelvű szónoklat zsidó imaházban Krakauer Salamon rabbitól.
A régi zsinagóga az 1911-es tragikus nyáron pusztító földrengés áldozata lett, s ezután a helyi zsidók hétköznaponként a hitközség nagytermében voltak kénytelenek imádkozni, nagyünnepekkor pedig például a városháza tanácstermében gyűltek össze.
Neu Gyula, a hitközség akkori elnökének áldozatkészégének és lelkes társainak kitartó munkájának hála, bő évtizeddel a rombolás után az új imaházuk alapkövét is letehették. Ahogy a korabeli beszámoló fogalmazott: „megismétlődött a Tóra igéje: férfiak és nők, öregek és gyermekek versenyeztek az áldozásban”, mert bizony mindenki áldozott az új zsinagóga építésére, nem csak a városból és nem csak a zsidók, de a más felekezetekhez tartozók közül is.
Az alkalomra a városba utazott dr. Adler Illés, a pesti Rumbach utcai zsinagóga rabbija és dr. Borsodi József kecskeméti főrabbi is, akik szárnyaló szavakkal lelkesítették tovább a hallgatóságot. Az alapkőletétel után a közönség nagyobb része még kegyelet jeleként sétát tett a temetőben, ahová a korábbi zsinagóga elpusztulása óta már sok olyan hittestvérük került, akik szintén bőkezűen adományoztak Isten új nagykőrösi házának felépülésére.
A ma is szinte eredeti pompájában álló és gondos kezek által őrzött és működő nagykőrösi zsinagógát végül is 1925. augusztus 27-én avatták fel.
|
Források:
Cseh Viktor, Zsidó örökség – Vidéki zsidó hitközségek Magyarországon. Budapest: Mazsike, 2021. 459–461. old. „Hirek – A nagykőrösi zsidótemplom alapkőletétele.”, Egyenlőség, 1923. 42. évf. 42. szám, 12. old. |
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.