Szász Péter 17 évesen tért haza Dachau poklából, majd a magyar film egyik sokoldalú alkotójává vált.
Ha valaki kimondja, hogy A tizedes meg a többiek, Hannibál tanár úr, Fiúk a térről vagy Fel a fejjel, sokaknak azonnal beugranak a régi magyar filmek jól ismert jelenetei, színészei és mondatai. Kevesebben tudják azonban, hogy ezek közül többnek a megszületésében egy Szász Péter nevű forgatókönyvíró, dramaturg és később rendező is kulcsszerepet játszott. Élete pedig korántsem volt olyan könnyed, mint filmjeinek számos pillanata.
Szász Péter 17 évesen tért haza Dachauból
Szász Péter 1927. augusztus 19-én született Budapesten. A második világháború azonban már fiatalon kettétörte az életét: zsidó származása miatt családjával együtt elhurcolták, és a dachaui koncentrációs táborba került. Népes családjából csupán ő és apja élték túl a holokausztot.
17 évesen élte át a deportálás poklát, de miután visszatért, nem vesztegette az időt, visszaült az iskolapadba és leérettségizett.
A háború utáni években újságíróként kezdett dolgozni, majd 1949-ben a Magyar Rádió munkatársa lett. Nem sokkal később a film világa is felfigyelt rá. Bacsó Péter, aki maga is a korszak meghatározó filmese lett, a tehetségét felismerve a filmgyárba csábította. 1953-tól a Hunnia Filmstúdióban dolgozott dramaturgként.
Aki a magyar filmek történeteit írta
Szász Péter neve elsősorban forgatókönyvíróként és dramaturgként kapcsolódott össze a korszak emblematikus filmjeivel. Olyan alkotások megszületésében vett részt, amelyek azóta a magyar filmtörténet klasszikusaivá váltak.
Dolgozott a Fel a fejjel, a Gázolás, a Hannibál tanár úr, a Mese a 12 találatról és a Fűre lépni szabad forgatókönyvén is.
És ott van A tizedes meg a többiek. A legendás film forgatókönyvének elkészítésében szintén részt vett, így a magyar filmtörténet egyik legnépszerűbb háborús vígjátékának megszületésében is fontos szerepet játszott.
Szász különösen jól mozgott a műfajok között: a vígjáték, a dráma, a kaland és a tragikomikum egyaránt közel állt hozzá. Filmjeiben gyakran keveredett a humor a komolyabb élethelyzetekkel – talán éppen ezért tudtak olyan sokáig megmaradni a nézők emlékezetében.
Fiúk a térről, Egy kis hely a nap alatt etc.
A filmgyárban rendezőasszisztensként is dolgozott többek között Keleti Márton, Gertler Viktor, Herskó János és Várkonyi Zoltán mellett.
1967-ben aztán elérkezett a saját rendezői bemutatkozás ideje: elkészítette a Fiúk a térről című filmet.
Ezt követően olyan filmeket rendezett, mint a Kapaszkodj a fellegekbe!, az Egy kis hely a nap alatt és a Szépek és bolondok. 1977-ben Balázs Béla-díjjal ismerték el munkásságát.
Rendezőként is megmaradt annál a hangnál, amely korábbi munkáit jellemezte: érdekelte az emberi helyzetek abszurditása, a humor, a társadalmi környezet és az, hogyan lehet komoly dolgokról úgy beszélni, hogy közben a nézőt ne engedje el a történet.
Rövidre szabott, de tartalmas élet
Szász Péter életének utolsó éveit súlyos betegségek nehezítették. Több szívműtéten esett át, végül 1983 elején Hamburgban meghalt. Mindössze 55 éves volt.
Halálakor már mögötte volt több évtizednyi újságírói, dramaturgi, forgatókönyvírói és rendezői munka. Filmjei azonban tovább éltek, és élnek ma is, amikor a televízióban újra felcsendülnek a régi mondatok, vagy amikor egy-egy klasszikus magyar filmet újra felfedez egy fiatalabb generáció.
Borítókép: Szász Péter (balra) Szécsényi Ferenc operatőrrel a Kapaszkodja fellegekbe! című magyar-szovjet filmszatíra forgatásán. Fotók: Fortepan / Bojár Sándor
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.