Rubin Eszter ötödik regénye, a Kvintett az idők végezetéig szeptember végén jelenik meg a Kalligram Kiadónál. A fordulatos, abszurd humorral átszőtt szépirodalmi krimi egy különös „mi lett volna, ha” történetet bont ki, amelyben a művészet, a sors és a tehetség láthatatlan szálai kapcsolják össze a szereplők életét.
Egy ecset, amely sorsokat köt össze
Mi köze lehet egymáshoz egy gyászoló fiatal csellistának, egy különös középkorú gyűjtőnek és egy állami gondozásból frissen nagykorúvá vált fiúnak? Elsőre talán semmi. Rubin Eszter új regényében azonban éppen az ilyen látszólag távoli szálak kezdenek lassan összeérni.
A Kvintett az idők végezetéig három ember történetét követi. Nem ismerik egymást, életük mégis összekapcsolódik egy különleges tárgy révén: egy ikonikus festő ecsetével. Az ecset egyik szereplőtől a másikhoz kerül, és miközben nyomként és közvetítőként működik, korszakokat és sorsokat kapcsol össze.
A történet egyik különlegessége, hogy a krimi fordulatai mellett mágikus realista világot épít, ráadásul abszurd humorral. Ahogy Martos Gábor művészeti író fogalmaz:
“Ebben a több szálon futó történetfolyamban kiderül, mi az összefüggés a pontosan húsz percig főzött keménytojás és Malevics festészete között, vagy mi lehet a kapcsolat Olivier Messiaen: Quatuor pour la fin du temps című zenedarabjának csellószólama és a budapesti Oktogon zöld növényháromszögei között. Mindeközben és mindemellett fut egy izgalmas, néhol kifejezetten krimiszerű regény, egymás útját így-úgy keresztező mai szereplőkkel, rendkívüli fordulatokkal, amelyeket mind a sors intéz – ami ebben a regényben éppen egy ecset. Egy festőé. De vajon kié?”
Két festő, akikből a történet kiindult
Rubin Eszter elmondása szerint a regény kiindulópontját két festő különleges élete és művészete adta: Janet Sobelé és Vajda Lajosé.
Janet Sobel Ukrajnából származó amerikai autodidakta festő volt, aki az ukrajnai pogromok elől New Yorkba menekült. A negyvenes évei közepén kezdett festeni, és az amerikai absztrakt expresszionizmus történetének különös, sokáig háttérbe szorult alakjává vált.
A másik fontos művészeti vonatkozás Vajda Lajos, a magyar avantgárd legendás alakja. Az 1908-ban született és mindössze 33 évesen elhunyt művész párizsi évei alatt a szürrealizmus hatása alá került, később pedig a magyar népművészet, a szentendrei ikonok és a zsidó vallási motívumok is fontos szerepet kaptak művészetében. Rövid életműve ellenére a 20. századi magyar képzőművészet egyik legeredetibb és legnagyobb hatású alkotója lett.
Amikor a főtt tojásból Malevics lesz
A regény világának sajátos gondolkodásmódját jól érzékelteti egy részlet, amelyben Szerémi Béla főtt tojással kapcsolatos mániája egészen Malevics festészetéig vezet.
„Szerémi Béla szerette a megfelelően alaktartó, jól meghatározható, egymással nem keveredő ételeket, tudni akarta, mit eszik, rögtön látni a tányéron, hogy ne érje semmilyen meglepetés, ezért volt remek választás a tökéletesen ívelt formájú, tömör állagú főtt tojás.
Egy alkalommal óvatosan kifordította kényelmes kagylójából a benne ülő napot, és maradt a világmindenség tökéletessége, ez a gyúrhatatlan fehérség, a forma, amit éles késsel bármeddig lehet szeletelni, mindig újabb makulátlan élű részek születnek. Végtelen hosszan játszott az így keletkezett apró kockákkal és háromszög alapú hasábokkal, amíg az öröklét felé úszó ködben elveszett az egész napja.
A tojáskocka és a Malevics-négyzet között húzódik a kapcsolat – világosodott meg Béla a viaszos vászonnal letakart konyhaasztal mellett – a festővászon a vágy, hogy a világ rendezetlen lüktetését egyetlen tökéletes fehér forma nyugalma váltsa fel. Ezek a kis térbeli formák egyszerre jelentették számára a hétköznapi játékosságot és a rend geometrikus vágyát.
A kocka anyaga földi matéria, íze a mindennapokhoz köt, mégis kilép ebből a világból, a konyhakés éle alatt létrejövő szabályos tiszta alakzat elfeledteti, hogy ő valaha igazából tojás volt.
Szerémi purista volt, az elválasztás, a dolgok világos és éles metszeteinek rajongója és értője, talán kicsit különös ember, de ki nem az, a maga módján?”
Rubin Eszter ötödik regénye
Rubin Eszter író, szerkesztő, kulturális újságíró és gasztronómus, a Szépírók Társaságának tagja. Első regénye, a Barhesz 2012-ben jelent meg, majd 2016-ban átdolgozott, bővített kiadásban is napvilágot látott. Ezt követte a Bagel 2016-ban, majd az Árnyékkert 2019-ben.
2021 óta a Kalligram Kiadó szerzője: ebben az évben jelent meg a Minek szenved, aki nem bírja című regénye, 2022-ben pedig a szépirodalmat és a gasztronómiát ötvöző Mit esztek ti otthon, mannát? című nagyformátumú irodalmi szakácskönyve.
A Kvintett az idők végezetéig 2026 szeptemberében jelenik meg a Kalligram Kiadónál. A 184 oldalas kötet ára 4500 forint, szerkesztője Rácz Ágnes Éda.
A könyv bemutatója október 15-én, csütörtökön 19 órakor lesz az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon, a Millenáris Kávézó színpadán.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.