Rejtő Jenő halála körül annyi a kérdőjel, hogy története mára legalább annyira legendává vált, mint regényeinek hősei.
Kevés magyar életét övezi annyi homály és ellentmondás, mint Rejtő Jenő íróét. Rövid, alig négy évtizedes életútja nemcsak kalandos volt, hanem tragikus is, és még a lezárása sem egyértelmű. Halála hivatalosan ismert, mégis újra és újra felbukkannak történetek, amelyek szerint talán sosem halt meg ott, ahol és amikor mondják.
Egy újságcikk, ami halálos láncreakciót indított el
1942 őszén egyetlen újságcikk elég volt ahhoz, hogy egy író sorsa végérvényesen megpecsételődjön. Az Egyedül vagyunk című szélsőjobboldal lap támadást intézett P. Howard, azaz Rejtő ellen, burkoltan azt sugallva: míg mások munkaszolgálaton szenvednek, ő kényelmesen üldögél a Japán kávéház asztalánál.
Jóllehet, a vád nemcsak igazságtalan volt, sajnos veszélyesen végzetesnek bizonyult. Rejtő rágalmazási pert indított, ám az ügy hamar zsákutcába futott. A cikk mögött álló Oláh György mentelmi jogára hivatkozva gyakorlatilag kivonta magát az eljárás alól. Mire az ügyet „lezárták”, az író már nem élt.
Rejtő Jenő munkaszolgálatra vonulása
A történet itt válik igazán drámaivá. Rejtőt 1942 végén munkaszolgálatra hívták be, súlyos betegsége ellenére. Apja, Reich Áron később úgy emlékezett: fiát szinte a kórházi ágyból hurcolták el, minden felkészülés nélkül.
A beszámolók szerint Rejtő nem is fogta fel, mi történik vele. Szinte nyaralni induló könnyedséggel vonult be, szandálban, megfelelő ruházat nélkül. Bajtársai próbálták segíteni, öltöztették, etették, de az író már mintha nem lett volna jelen igazán.
A század, ahová került, hírhedt volt. Alig tértek vissza onnan.
Halál, vagy valami egészen más?
A hivatalos álláspont szerint Rejtő Jenő 1943. január 1-jén halt meg a keleti fronton. De a történet itt nem ér véget.
Egyes visszaemlékezések szerint egy katona azt állította: nem is őt temették el. Állítólag ruhát és iratokat cserélt valakivel, és az a másik ember halt meg helyette. Sőt, olyan beszámoló is létezik, amely szerint a Voronyezsi áttörés után hónapokkal még látták őt élni.
Bizonyíték nincs. Csak történetek. És egy mondat, amely szinte kilép egy Rejtő-regény lapjairól: „Nem halt meg Howard úr, mert azt ígérte, hogy megír bennünket.” (Szivárvány 1946. november 30. 13. old.)
A legenda, ami túlélte az embert
Rejtő Jenő élete és halála ma már elválaszthatatlan egymástól. Az abszurd, a humor és a tragédia különös elegye, amely műveit is jellemzi, mintha saját sorsában teljesedett volna ki.
Talán sosem tudjuk meg, mi történt valójában. De éppen ez a bizonytalanság az, ami miatt története újra és újra visszatér, és ami miatt Rejtő nemcsak az irodalomban, hanem a legendák világában is örök életet nyert.
A borítókép Rejtő egy rosszabb minőségű fotója alapján generált kép.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.