Egy Bostonból hazafelé tartó autóút majdnem halálos tragédiába torkollt. A lángoló járműből azonban mind a 9 zsidó fiatal élve kimenekült, de a történet nemcsak csodáról, hanem a Rebbe különös előérzetéről is szól.
A lubavicsi jesiva-növendékek számára egy örömteli esküvői utazás vált életük egyik legdrámaibb élményévé. A baleset, amelyet Shlomo Majeski rabbi mesél el akár tragédiával is végződhetett volna. Ám ma már hitről, gondviselésről és a Rebbe spirituális jelenlétéről szóló legendaként él tovább a zsidó közösség emlékezetében.
Szörnyű baleset, de az Örökkévalónak hála senki sem halt meg
Az alábbi események 1969-ben zajlottak, támuz hó 8-án, azaz június 24-én, a kora hajnali órákban. Egy barátom, Elchanan Geisinsky rabbi meghívott engem, illetve egy csapat lubavicsi jesivatanulót az esküvőjére, melyet Bostonban tartottak. Kilencen préselődtünk be egy nagyobb autóba és úgy tettük meg a New Yorktól Bostonig tartó utat.
Nagyon jól éreztük magunkat az esküvőn és már jócskán elmúlt éjfél, amikor hazafelé indultunk. Amikor éppen lekanyarodtunk az autópályáról, egy teherautó vágódott belénk hátulról, több mint 110 km/h sebességgel. Ugyan a sofőr megpróbálta elkerülni az ütközést, de a nagy tempó miatt erre már nem volt lehetősége.
Az ütközés hatására az autónk a levegőbe repült, megpördült, majd a földbe csapódott. Emlékszem, ahogy átvillant az agyamon, hogy a hátsó ablakon kell majd kimásznom a kocsiból. Így is tettem azonnal, ahogy landoltunk az úton. Az autó néhány pillanattal később már lángokban állt. A középső sorban ülők csúnyán megégtek, mert az ajtók beragadtak. Az elöl ülők közül valaki megpróbált nekik segíteni, de ahogy hozzáért a kilincshez, megégette az ujjait. Végül sikerült kiszabadítania őket. A fiúk gyorsan végighemperegtek a füvön és így el tudták oltani lángoló ruhájukat. Istennek hála, mindannyian életben maradtunk.
A helyszínelők valóságos csodának nevezte a bócherek megmenekülését
A kiérkező helyszínelő alig akart hinni a szemének. „Huszonöt éve vagyok a szakmában, de még nem láttam olyat, hogy egy ennyire lángoló autót minden utasnak sikerüljön élve elhagynia. Az, hogy a benzintank nem robbant fel, valóságos csoda” – mondta.
A baleset és az égési sérülést szenvedett barátaim miatt Meir Minkowitz rabbi azonnal felhívta a Rebbe irodáját, bár még csak hajnali öt óra volt. Hodakov rabbi, a Rebbe titkára vette fel a telefont. Minkovitz rabbi megkérte, hogy kérjen a Rebbétől egy áldást. Erre azt felelte, hogy először beszéljünk az orvosokkal. Ha azt mondják, hogy valamelyikünk életveszélyes állapotban van, akkor szóljunk vissza és felhívja a Rebbét. Ha nem ennyire komoly a helyzet, akkor csak később beszél vele.
Rebbe: „Éppen rájuk gondoltam a múlt éjjel.”
Az orvosok azt mondták, hogy a súlyos égési sérülések ellenére senki élete sincs veszélyben. Visszahívtuk Hodakov rabbit, aki megígérte, hogy hamarosan beszél majd a Rebbével. Amikor Minkovitz rabbi később újra kereste, a következőt mondta neki Hodakov rabbi: A Rebbével töltött évek alatt elég sok különös dolognak voltam a tanúja, de ami most történt, az valóban kivételes. Amikor beszámoltam neki a történtekről, ő így felelt: „Éppen rájuk gondoltam a múlt éjjel.”
Más szóval, mi voltunk a Rebbe gondolataiban, mielőtt bekövetkezett a baleset!
Hodakov rabbi így folytatta a beszámolót: „Tegnap este a Rebbe arra utasított, hogy publikáljunk öt levelet az első három lubavicsi rebbétől. Az Álter Rebbétől, a Mitteler Rebbétől és a Cemách Cedektől. Olyan leveleket válogatott ki, melyeket tűzvész sújtotta közösségek számára írtak. Mind az öt levélben szerepelt a híres jiddis közmondás: »Tűzvész után meggazdagszik az ember«”.
Ez a mondás arra a kabalisztikus tanításra utal, mely szerint az Örökkévaló szférákon keresztül teremtette meg a világot. A gevurá, azaz szigorúság szférája után a ráchámim, tehát a kegyesség szférája áll a sorban. Ezt jelenti, hogy a tűz után gazdagság következik.
A következő szombaton a tűzről beszélt a Rebbe
Miután Hodakov rabbi részletesen beszámolt a Rebbének a baleset körülményeiről, a Rebe azt mondta, hogy akkor gondolt ránk, amikor e levelek kiadásáról intézkedett. Azt kérte, hogy mindannyian kapjunk egy-egy példányt a kinyomtatott levelekből.
A következő szombaton a tűzről beszélt a Rebbe. Aznap a Chukát és a Bálák szakaszt olvasták fel a Tórából, melyekben a sivatagban vándorló zsidókra támadó „tüzes kígyókról”, majd a sérültek gyógyulásáról is szó esik. A Rebbe a 11. században élt Tóra-magyarázót, Rásit idézte, és kommentárját a mi balesetünkkel hozta összefüggésbe.
Néhány nappal később, támuz hó 10-én, az előző rebbe szovjet börtönből való szabadulásának emléknapján a Rebbe ismét előhozta a tűz témáját. Az előző rebbét idézte, aki a következőt mondta letartóztatása kapcsán: „Ha megkérdeztek volna a letartóztatásom előtt, hogy vállalom-e, nem tudom, hogy a beleegyezésemet adtam volna. De most, hogy már túl vagyok rajta, az élmény egyetlen pillanatáról sem mondanék le”.
„A tűz után az ember meggazdagszik.”
A Rebbe hozzátette, hogy nem érthetjük meg e baleset valódi okát, de mivel megtörtént, emlékeznünk kell a mondásra, hogy a tűz után az ember meggazdagszik. Más szóval ez a tűzeset áldásokat von maga után. Azt javasolta, hogy tóratanulással gazdagítsuk magunkat, pénzről szót sem ejtett.
Shalom Ber Levitin rabbinak, aki a legsúlyosabb égési sérüléseket szerezte, azt mondták az orvosai, hogy legalább öt hónapba telik majd a felépülése. Ő azonban két hónappal későbbre tervezte az esküvőjét, ezért nagyon elkeseredett. Az apja ellátogatott a Rebbéhez, hogy az áldását kérje fia gyors felépüléséhez. A Rebbe azt mondta neki, hogy ne tolják el az esküvő eredeti időpontját, mert minden rendben lesz. Így is történt, két hónappal később megtartották az esküvőt.
Shlomo Majeski rabbi a Brooklynban működő Machon Chana lubavicsi iskola vezetője. Az intézményben egyetemista korú lányok ismerkednek a zsidósággal. Az interjú 2015 augusztusában készült. Forrás: JEM.tv
A borítókép illusztráció.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.