Mi a teendő, ha véletlenül lopott holmit, például ékszereket vásároltunk? A rabbi a zsidó jog alapján pontos útmutatást ad az „elméleti” helyzetekre is.
A Louvre-ból eltűnt ékszerek „megvétele” látszólag csak elméleti kérdésnek tűnik, de a zsidó törvények és a rabbinikus hagyományok világosan szabályozzák, mit tegyünk, ha kiderül, hogy a megvásárolt tárgyak valójában lopottak. Yehuda Shurpin rabbi a Chabad.org oldalán fejtette ki véleményét.
Rabbi: Mi történik, ha véletlenül megvettem a Louvre-ból ellopott ékszereket?
Egy vallásos zsidó nemrég ezt a kérdést tette fel rabbijának:
„Tegyük fel – tisztán elméleti szinten –, hogy Párizsban vásároltam néhány ékszert egy egyszeri alkalomnak tűnő ajánlatban. Később kiderült, hogy ezek a kincsek valójában lopottak lehetnek.
A Tóra törvénye szerint kötelességem-e visszaadni azokat az eredeti tulajdonosnak – például egy múzeumnak –, és ha igen, jogosult vagyok-e visszakapni az általam fizetett összeget?”
A rabbi ezt válaszolta
„Feltételezem, hogy valóban „csak elméleti” kérdésről van szó.
Először is érdemes megjegyezni, hogy a Bölcsek szerint a lopott áruk tudatos vásárlása súlyos bűnnek számít, mert ezzel támogatjuk és ösztönözzük a lopást.
Ahogy tanították: »Nem az egér lop, hanem a lyuk.« Vagyis nemcsak a tolvaj a vétkes; aki segíti a tolvajt, például elrejti, tárolja vagy vásárlóként biztosítja a piacot, az szintén bűnrészesnek számít. Ezért gyanús eredetű tárgyat sem szabad vásárolni.„
Mi a helyezet, ha lopott holmit vettünk?
A zsidó törvény megkülönbözteti a két helyzetet: az eredeti tulajdonos reményvesztése előtt és után. Ezt nevezzük jeusnak, azaz kétségbeesésnek.
- Ha a tolvaj azelőtt adta el az árut, hogy a tulajdonos feladta volna a reményt, az tárgy továbbra is az eredeti tulajdonosé, és vissza kell adni kártérítés nélkül.
- Ha a jeus után történt az eladás, a tulajdonos kétségbeesése és az átadás együttesen átruházza a tulajdonjogot a vevőre, és az eredeti tulajdonosnak a tolvajtól kell kártérítést követelnie rabbinikus bíróságon keresztül.
A Bölcsek azonban rájöttek, hogy ez jelentősen korlátozná a piacot, mert az emberek félve vásárolnának, attól tartva, hogy az áru lopott lehet, és később vissza kell adniuk. Ezért bevezették a tákánát hásuk (piactörvény) intézményét.
Ha valaki jóhiszeműen vásárol, nem tudva, hogy lopott, vissza kell adnia az árut az eredeti tulajdonosnak, de előbb visszakaphatja az árát. Természetesen ha tudta, hogy lopott az áru, ez az intézkedés nem vonatkozik rá.
A Rámá hozzáteszi, hogy ha a vevő tudta, hogy a eladó tolvaj, de nem tudta, hogy éppen ezek a tárgyak lopottak, akkor is jogosult visszakapni a vételárat.
„A földi törvény törvény”
Ha a polgári jog minden esetben előírja a lopott tárgy visszaszolgáltatását, akkor ez kötelező a diná d’málchutá diná elve szerint. Ilyenkor is a vevő jogosult a kifizetett összeg visszakapására, de nem szerezhet hasznot a tranzakcióból.
Összefoglalva: „elméletileg” ha valaki gyanús módon kínálna ékszereket, ne vegye meg! Ha csak a vásárlás után derül ki, hogy lopottak, vissza kell adni, de a tulajdonosnak kártérítést kell fizetnie, és neki kell követelnie az összeget a tolvajtól.
A borítókép illusztráció.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.