A Neshama TV 50 perc című műsorának legutóbbi adásában vendégeskedett, dr. Novák Attila történész. Szalai Kálmánnál a cionizmus magyar vonatkozású, gyakran elhallgatott történetéről beszélgettek. Az interjúban Novák árnyaltan, történeti pontossággal, ugyanakkor közérthető módon mutatta be, miként kapcsolódott a magyar zsidóság a cionista mozgalomhoz, és hogyan vált annak sorsa szorosan összefonódottá a 20. század politikai viharaival.
A beszélgetés központi üzenete, hogy a cionizmus nem utópisztikus álmodozás volt, hanem válasz az antiszemitizmus által szorongatott zsidó közösségek történelmi szükségleteire. Herzl Tivadar – aki Budapesten született – a Dreyfus-per során szembesült azzal a keserű igazsággal, hogy a zsidók számára csak egy saját állam jelenthet valódi védelmet. A mozgalom célja – ahogy azt Novák Attila kiemelte – nem partizánakció, hanem egy nemzetközileg elismert állam létrehozása volt.
A legnagyobb tragédia
A magyar zsidóság – különösen a fővárosi értelmiség – aktív szerepet játszott ebben a folyamatban. A pesti mérnökök Palesztinában hidakat, utakat, malmokat építettek – a magyar zsidó közösség tudással és elköteleződéssel járult hozzá az államalapításhoz. Ezzel szemben a történeti köztudatban gyakran passzív szereplőként tűnnek fel, amit ez az interjú határozottan cáfol.
A kommunizmus térnyerésével a cionizmus célkeresztbe került: előbb tűrték, majd üldözték. A legnagyobb tragédiát az jelentette, hogy sokszor zsidó származású kommunista vezetők – mint Rákosi vagy Péter Gábor – fordultak a mozgalom ellen, megtagadva saját gyökereiket is. A hírhedt Englander-per során már maga a cionizmus vált vádponttá: a kommunista állam ekkor világossá tette, hogy nemcsak politikai, de identitásbeli fenyegetésként is tekint a mozgalomra.
A zsidó közösségeket szigorúan megfigyelték
A Kádár-korszak sem hozott valódi enyhülést. A zsidó közösségeket szigorúan megfigyelték, a hitközségi vezetők jelentős része az állambiztonság embere volt, így a közösségi élet gyakran manipulált, irányított keretek között zajlott. A kivándorlók pedig megalázó útlevélpolitikával szembesültek: az „egyútra szóló” útlevél a megérkezés pillanatában érvényét vesztette, így például Nápolyban sokan hontalanná váltak.
Novák Attila: a cionizmus története nem lezárt múlt
A rendszerváltás után azonban új fejezet nyílt: Magyarország mára Izrael egyik legkövetkezetesebb szövetségese lett Európában. Novák Attila szerint ez nem csupán politikai érdek, hanem egy mély történelmi és erkölcsi kapcsolat is. Az interjú végső üzenete, hogy a cionizmus története nem lezárt múlt, hanem élő örökség, amely továbbra is formálja a zsidó közösségek önértelmezését – Magyarországon is.
Nézze meg Ön is a beszélgetést!
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.