Mi történt az elmúlt héten Izraelben?

Egész héten a jeruzsálemi Siratófal (Kotel) áll az izraeli politika és közbeszéd centrumában. A Netánjáhu vezette kormány ugyanis fél évre befagyasztotta azt a törvénytervezetet, mely a reformzsidóság törekvéseinek engedne a zsidóság legszentebb helyén. A reformok legfőbb követelése, hogy biztosítsanak számukra egy olyan területet a fal tövében, ahol a saját szokásaik szerint – a hagyományos zsidó tradíciókat megsértve – tarthatnának istentiszteleteket. Az elmúlt években gyakran okozott botrányt, amikor a “Fal Női” szervezet aktivistái tóratekercsekkel, imaszíjat és imaleplet öltve, kipában tartottak szertartásokat. Az izraeli reformszövetség pert is indított a kormány ellen, melynek eredményeként egy kompromisszumos megoldás született: a fal déli részén kifejezetten a hagyományostól eltérő szertartások számára alakítanak ki imádkozóhelyet.

Fontos megjegyezni, hogy a Siratófal előtti tér közelében, de attól elválasztva, már évekkel ezelőtt létrehoztak egy imahelyet az alternatív istentiszteletek számára “Ezrát Jiszráel” néven, melyet használatba is vettek. A reformirányzat egyes vezetői azonban nem tartják elégségesnek ezt a megoldást, és a Kotel előtti téren, a női és férfi részre osztott területből hasítanának ki maguknak egy darabot.

Náftáli Benet, a diaszpóra közösségeivel fenntartott kapcsolatokért is felelős oktatási miniszter a fennálló rend megtartását tartja kívánatosnak, és kijelentette: “Tudjuk, hogy a diaszpóra zsidóságának nagy része nem ortodox és számos különböző irányzat híve. Hiszek abban is, hogy a Siratófal az egész zsidó nép tulajdona. Ezért hoztuk létre az “Ezrát Jiszráel” nevű területet, ahol mindenki a saját elképzelése szerint imádkozhat a nap 24 órájában, a hét minden napján. A Kotel előtti tér pedig továbbra is tradicionális módon, külön férfi és női szekcióval működik tovább. Sokan kritizálják ezt a megoldást mindkét oldalról, de véleményem szerint ez a béke és egység útja.”

A koalíció vallásos pártjai nem támogatták a reform csoportok követelését, mert számukra a hely szentsége megköveteli a vallásjog által meghatározott szabályok, pl. a nemek elkülönítésének betartását és betartatását. A vallásos képviselők további aggodalma, hogy a követelések teljesítése hivatalos státuszt adna az Amerikában igen népszerű, de Izraelben csak marginális szerepet játszó reformzsidóságnak. Izraelben a szekuláris zsidók döntő többsége, amikor valamilyen vallásos eseményen vesz részt, legyen az nagyünnepi zsinagógalátogatás, bár micva, esküvő vagy temetés, ortodox imahelyet vagy rabbit keres fel, és idegenkedik a reformmozgalom újításaitól.

A Kneszet két haredi pártja, illetve a nemzeti-vallásos párt bizonyos képviselői élesen ellenezték a törvény elfogadását, és a koalíciós szerződés felbontását helyezték kilátásba, ami a kormány bukásával járna.

A törvény támogatói azzal érvelnek, hogy a döntés továbbra is távol tartja a világ zsidóságának jelentős, nem-ortodox részét a judaizmus legszentebb helyétől. A tények más mutatnak: a Siratófal előtti tér mindig tele van imádkozókkal – vallásos elkötelezettségtől függetlenül -, az alternatív istentiszteletek számára fenntartott hely pedig általában üres. A reformzsidóság ideológiája egyébként is elveti Jeruzsálem központi szerepét és a szentély felépítésébe vetett hitet, mely a hagyományos judaizmus egyik alapja.

Erre utalt Kiriját Ono város főrabbija, Dr. Rácon Áruszi, amikor a következőket fűzte a vitához: “A reformok kihúzták a “Cion” kifejezést az imakönyveikből. Ha valóban fontos számukra Izrael Állam, akkor először ezt a hibát kellene orvosolniuk, és elfogadniuk Cion kiemelt jelentőségét a zsidó nép számára. Mielőtt a Siratófal szentsége ellen indulnának harcba, először a közösségeikben tapasztalható, 80%-os asszimilációs rátával kellene foglalkozniuk. Jó lenne, ha a valóban fontos dolgok élveznének előnyt.”

Elemzők szerint az amerikai zsidó tömegeket valójában nem sérti a jelenlegi szokásrendszer, és csupán bizonyos szervezetek próbálnak nagyobb politikai szerephez jutni a fennálló helyzet megváltoztatására tett kísérleteikkel.

Netánjáhu végül a törvény befagyasztása mellett döntött, és igyekszik egy olyan javaslatot beterjeszteni, mely elfogadható lesz mindenki számára. Vallási kérdésekben Izraelben általában ragaszkodnak az ún. status quo, azaz a kialakult, fennálló rendszer megőrzéséhez. A reformok, amerikai zsidó szervezetek erőteljes támogatásával, ezt szeretnék megváltoztatni, s e törekvés egyik eszköze a Siratófal kérdése, illetve a betérések liberalizálása, melyről múlt héten adtunk összefoglalót.

Dávid Lau, országos főrabbi örömmel fogadta a törvény jegelését: “A kormány azon határozata, mely kettéosztotta volna a Siratófalat, a zsidó nép szívét, alapvetően hibás. Örvendetes, hogy leállították ezt a folyamatot.” A vallásos-cionista mozgalom rabbijai is elégedettek voltak a döntéssel, mely “megóvja a Siratófal szentségét és megerősíti az államilag felügyelt betérések rendszerét. Ezek a lépések megszilárdítják az állam zsidó jellegét és megóvják a zsidó nép egységét.”