Norvégia 1992-ben kezdte el exportálni a lazacot a zsidó államba, ahol ez a halfajta azóta az egyik legnépszerűbb élelmiszerré vált és Izrael mára világviszonylatban is az egyik legnagyobb lazacfogyasztónak számít – írja a Jerusalem Post.

A lazac mellett más halfajokat is nagy mennyiségben vásárol Izrael Norvégiától. A Tel-Avivban működő norvég nagykövetség beszámolója szerint az Izraelben forgalmazott lazac hetven százaléka Norvégiából származik, továbbá a teljes izraeli halbehozatal harminc százaléka is. A zsidó állam pedig technológiát, zöldséget és gyümölcsöt szállít a skandináv országba.

Bár Izrael kis ország, de igen nagy halfogyasztó, ezért kiemelten fontos kereskedelmi partner Norvégia számára, amely 150 országba szállít lazacot. Izrael, méretét meghazudtolóan a 16. helyet foglalja el ezen a listán. Mit jelent ez konkrétan? 1992-ben mindössze kétszáz tonna norvég lazac érkezett Izraelbe, tavaly már 18500 tonna. Idén még tovább növekszik ez a szám. Az izraeliek ötven százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt három hónapban fogyasztott norvég lazacot, amit nyersen, fagyasztva és füstölve is meg lehet vásárolni.

„Az izraeli piac nagyon fontos a számunkra, igen sok lazacot, valamint más halfélét exportálunk az országba. Izrael a legnagyobb halfogyasztó az egész régióban”

– mondta Ørjan Kjærvik Olsen, a Norvég Halipari Szövetség izraeli piacért felelős vezetője. „Az is bizonyos, hogy a norvég lazac és hal iránti igény továbbra is növekedni fog, ezért még szorosabb lesz a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködés” – tette hozzá. Norvégia Kína után a világ második legnagyobb halexportőre. Tavaly összesen hárommillió tonna halat forgalmaztak külföldön és csak a lazackivitelből 12 milliárd euró forgalomra tettek szert.

Izraelben a szombati és ünnepi lakomák gyakori szereplője a lazac, amelynek kilójáért fagyasztva 50-70 sékelt (6500-7500 forint), frissen pedig akár száz sékelt is elkérnek. A rabbik a halfogyasztást a szombati örömforrások közé sorolják, és bár nem tartozik a micvák közé a szombati lakomán feltálalt hal elfogyasztása, mégis általánosan elterjedt szokásról van szó.

 

Gyorsan és egyszerűen: zöldfűszeres lazac

Izrael az egy főre eső lazacfogyasztás tekintetében a világ élvonalába tartozik.

 

Hogyan ismerhető fel a kóser hal?

A hal héberül dág – דג. A héberben a betűk egyben számokat is képviselnek, a hal szó két betűjének számértéke 3 és 4, a szó számértéke tehát hét. Hét, mint a hetedik nap, a szombat. Többek között ezért kerül a szombati asztalra mindig hal is. Azt is mondják, hogy az elhunyt cádikok (igaz emberek) lelke halakban éled újjá. Szombaton minden zsidóban ott van a nesámá jeterá, az a lélek, mely szombaton hozzáadódik az ember lelkéhez. Ez teszi lehetővé számukra, hogy úgy élvezhessék például a lakomákat, hogy közben a spiritualitás magasabb fokán állnak. Ezért van az, hogy a fizikai örömök a szombati micvák közé tartoznak. Ezt a magasabb szintű szentséget szimbolizálja a hal, melynek nincsen szüksége arra, hogy rituális vágás által válasszuk el őket ettől a világtól, elég, ha csupán kihúzzuk őket a vízből.

A kóser halat a Tóra szerint arról ismerhetjük fel, hogy van uszonya és pikkelye.

Vannak olyan halak, amelyeknek a pikkelyeit csak forró vízben való áztatás útján lehet eltávolítani, ezeket a halakat a gyakorlatban nem kósernek minősítik, és nem használják (pl. tokhal). Vannak halak, melyek csak életük későbbi szakaszában rendelkeznek pikkelyekkel, ezek kósernek számítanak, viszont azok a fajták, melyek éppen fordítva, fiatalon pikkelyesek, később azonban csupaszok (pl. kardhal), nem minősülnek kósernak. Azok a halak, melyek a vízben pikkelyesek, ám kifogás után elveszítik a pikkelyeiket, kóserek.

A kóser halak közé tartozik: sügér, makréla, pisztráng, lazac, tilápia, sok tonhal és szardíniafaj, ponty, hering.

A nem kóser halak közé tartozik: angolna, cápa, kardhal, tokhal, valamint a tenger gyümölcsei.

Mivel a hal nem igényel kóser vágást, és a vére is fogyasztható, akárhol megvásárolható frissen. Ha azonban a bolt nem rendelkezik kósersági felügyelettel, fontos, hogy a saját szemünkkel győződjünk meg a pikkelyek meglétéről, illetve arról, hogy voltak a halnak pikkelyei. A boltbeli kiírás a hal eredetére vonatkozóan nem elegendő. Ha halfilét veszünk, és az egyik darabon látunk pikkelyeket, a másik, ahhoz színben, állagban, méretben hasonló haldarabot is tekinthetjük kósernek.

Amennyiben nem kóser halakat is árusító boltból szerezzük be a halat, alaposan vizsgáljuk meg a kiválasztott darabot, hogy valóban megfelel-e a követelményeknek, és kérjük meg az árust, hogy jól mossa le a kését és a felületet, amin vág, mielőtt feldarabolná az általunk vásárolt árut. Ha a halárus nem megfelelően lemosott késsel filézte ki a kóser halat, a vágási felületet alaposan mossuk le, és kapargassuk meg, hogy minden nem-kóser maradvány eltűnjön róla.

 

A zsidók számára olyan a Tóra, mint a halaknak a víz

Nem növényt vagy állatot mutatunk be, hanem azt az anyagot, amelyikre mind a növényeknek, mind az állatoknak szüksége van.

 

Fotó: Pixabay