Az Egyesült Államokban 18 államban engedélyezték a kannabisz szabad felhasználását, további 36-ban pedig orvosi célokra használható a növény. A marihuánát az alkoholhoz hasonló jövedéki adó terheli, 2026-ban már 40 milliárd dollár bevétellel számolhatnak az államok. A jövőben Izrael is engedélyezné az orvosi marihuána fogyasztását.
Ideje tehát megvizsgálni, hogy a zsidó jog miként vélekedik a könnyű drogok fogyasztásáról. Az egyik első forrás, melyet meg kell említeni ezzel kapcsolatban a Talmud (Bává Kámá 113/a), amely kijelenti, hogy a „királyság törvényei törvények”.
Azaz a zsidóknak be kell tartaniuk az állami törvényeket, ha azok nem ellenkeznek a vallási szabályokkal. Ameddig tehát egy országban illegális a marihuána fogyasztása, addig a zsidóknak tartózkodniuk kell tőle.
Marihuána gyógyászati célra
Fontos különbséget tenni a kannabisz gyógyászati és szabadidős felhasználása között. Az emberi élet védelme a zsidó jogban mindenek felett áll, nem kérdés, hogy életmentés céljából bármilyen orvosi beavatkozás megengedett. De mi a helyzet akkor, ha a páciens nincs életveszélyben, de erős fájdalmai vannak, amelyet éppen marihuánával lehetne enyhíteni?
Avraham Borenstein rabbi (1838-1910) szerint mindenképpen megengedhető bármilyen orvosi beavatkozás, még akkor is, ha a fájdalom csillapítása egyébként nem jár a beteg állapotának javulásával. Ez alapján a múlt század egyik legnagyobb döntvényhozója, Slomó Zálmán Auerbach rabbi (1910-1995) úgy vélte, hogy a különböző narkotikumok, mint például a morfium felhasználható fájdalom csillapítására, még gyógyíthatatlan páciens esetén is.
Bár a morfium nehezíti a légzést és így siettetheti a halál beálltát, mégis alkalmazható, mert a fájdalomcsillapítás a gyógyítás egyik eszköze.
Jicchák Silberstein rabbi, a Bnéj Brákban működő Máájánéj Hájesuá kórház rabbija pedig úgy határozott, hogy a kannabisz felhasználását sem lehet megtagadni gyógyászati vagy fájdalomcsillapítási céllal a betegektől.
Marihuána rekreációs használatra
A Tóra egyik fontos előírása, hogy egészségünket és testi épségünket óvnunk kell: „És vigyázzatok nagyon az életetekre” – írja Mózes ötödik könyve.
Vajon ha valaki kikapcsolódás gyanánt kannabiszt fogyaszt, akkor megsérti ezt az alapelvet?
A Talmud (113/a) ismertet egy párbeszédet, amelynek során Ráv arra oktatta fiát, Chija rabbit, hogy ne fogyasszon kábítószereket. Rási magyarázata szerint a legnagyobb problémát a függőség kialakulása jelenti, mert aki egyszer már jól érezte magát egy drogtól, az újra meg újra át akarja élni ezt az élményt.
A kellemes érzések azonban általában súlyos mellékhatásokkal járnak: az ítélőképesség elvesztése, felelőtlen és illetlen viselkedés, olyan dolgok, amelyek mind tompítják az emberben lévő isteni lélek működését. Az emberben ugyanis két lélek lakozik: egy állati és egy isteni. Az állati lélek felelős az ösztönök működéséért, az isteni lélek pedig azok szabályozásáért. Nem véletlen, hogy olyan szólásokat használunk, mint „úgy zabál, mint egy disznó” vagy „úgy viselkedik mint egy vadállat”.
Az isteni lélek az, mely kordában tartja ösztöneinket és indulatainkat, ám ha kábítószerekkel legyengítjük, akkor az állati lélek kerekedik felül és veszi át felettünk a hatalmat. Hová lesz olyankor az isteni képmásra teremtett valónk? Részegen vagy kábítószerek hatása alatt, bár rövid életű boldogság önthet el minket, a következmények lerombolhatják mindazt a szentséget, melyre józanul törekszünk.
Nem véletlen, hogy a Tóra megtiltotta a papoknak, hogy a Szentélyben alkoholt fogyasszanak. A Rámbám (Maimonidész) így ír: „Aki lerészegedik, az bűnös. Szégyent hoz magára és elfeledi bölcsességét. Ha mások előtt részegedik le, azzal meggyalázza Isten nevét”.
Vannak, akik szerint a részegség valójában elősegíti a spirituális fejlődést, mert ellazít és feloldja a szorongásokat. Ez azonban tévedés: a valódi szellemi emelkedéshez józan szívre, lélekre és tudatra van szükség.
Fontos megemlíteni, hogy bár egyes kutatások szerint a marihuána fogyasztása kevésbé káros a szervezetre, mint az alkohol, mégis van egy jelentős különbség a két anyag között. Módjával fogyasztva az alkohol nem okoz problémát, sőt, számos zsidó szertartás elengedhetetlen kelléke. A marihuána fogyasztásának azonban kimondottan a tudatállapot megváltoztatása a célja. Elmondhatjuk tehát, hogy amíg a zsidó jog semmi kivetnivalót sem talál a marihuána orvosi alkalmazásában, addig ellenzi annak rekreációs felhasználását.
A neves döntvényhozó Mose Feinstein rabbi (1895-1986) kifejezetten megtiltotta a marihuána fogyasztását, mert az „függőséget okoz és káros az egészségre”.
Az Amerikai Egészségügyi Hivatal szerint a rendszeres kannabisz-fogyasztók 30 százalékánál jelentkeznek negatív tünetek a szer használata miatt. Más kutatások szerint a marihuána pusztítja az agysejteket, rossz hatással van az általános egészségügyi állapotra és nehezíti a döntéshozatalt.
Egy marihuána hatása alatt álló zsidó tehát nem tudja megfelelő módon betartani a tórai parancsolatokat és már ezért is tartózkodnia kell az efféle kábítószerektől. Feinstein rabbi szerint a zsidó ember célja a szentségben való emelkedés és nem az örömök hajhászása. „Mindent meg kell tennünk, hogy ezt a káros és a szentséggel ellenkező dolgot eltávolítsuk a zsidók közül” – mondta.
Az izraeli vallásos-cionista társadalom egyik vezetője, Slomó Áviner rabbi hasonló véleményt fogalmazott meg. Szerinte a marihuánát fogyasztó emberek függővé válnak és ez akadályozza őket abban, hogy a legjobbat hozzák ki magukból. Hozzáteszi, hogy a kananbisz gyakran motiválatlanságot, memóriazavart okoz, továbbá túlzott magabiztosságot kölcsönöz. Mindezek pedig lehetetlenné teszik azt, hogy az ember a maga teljességében élje meg a zsidó életet. Nem kérdés tehát, hogy a marihuánának csak is a gyógyászatban lehet helye.
Nyitókép: Unsplash
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.