A korallzátonyok megóvása nemcsak szépségük miatt fontos. A korallok táplálják a tengeri élővilág 25 százalékát, nagyban hozzájárulnak az óceánok szén-dioxid elnyelő képességéhez (ez a folyamat a teljes szén-doixid kibocsájtás 29 százalékát tünteti el). A koralloknak köszönhető a rák és ízületi gyulladás elleni gyógyszerek egyik alapanyaga, a halászat fennmaradása, valamint a turizmus fejlődése, emberek millióinak biztosítva ezzel megélhetést.

A korallzátonyokat azonban erősen károsítja a klímaváltozás, a környezetszennyezés, a partszakaszok városiasodása és rengeteg más emberi tevékenység. A világ számos pontján a korallok kifakulnak, megritkulnak, elpusztulnak.

E probléma orvoslására vállalkozott négy izraeli egyetem kutatócsoportja és sikerült egy innovatív megoldással előrukkolniuk. A haifai Technion műszaki egyetem, a Haifai Egyetem, a Tel-Avivi Egyetem és a Bár-Ilán Egyetem tudósai olyan háromdimenziós nyomtatási technológiát fejlesztettek ki, mely az Éjlát déli partszakszán élő korallzátonyok természetes szerkezetét utánozza – számol be a NoCamels.

A kutatás eredményeit egy neves szaklap, a Science of Total Enviroment közölte. Bár a módszer az éjláti korallokat vette alapul, a világ bármely pontján sikerrel alkalmazható – áll a cikkben.

Az Izrael melletti korallok kibírják a tenger vízének melegedését

A klímaváltozással együtt járó hőmérséklet-emelkedésnek ellenálló korallzátonyokat találtak Izraelben.

„Ami igazán érdekes ebben a tanulmányban, az a három különböző technológia együttes alkalmazása. A folyamat során a 3D szkennelés, a környezeti DNS mintavétel és a 3D nyomtatás algoritmusai által alapos és pontos adatok érkeznek a vizsgált zátonyokról, amelyek lehetővé teszik, hogy az adott környezethez legjobban illeszkedő zátonyt nyomtassák ki. Ezt követően lehetőség van a beépítés sikerességének mérésére is. A háromdimenziós képalkotás és modellezés mellett egy új molekuláris eljárást is felhasználnak, amely képes arra, hogy mintavétel után a talált DNS-minták segítségével elemezze az adott terület élővilágát” – magyarázta Nátáli Lévi, a Bár-Ilán Egyetem molekuláris tengerökológiai tanszékének doktorandusza.

„A háromdimenziós eljárás első lépése a korallzátonyokról készült vízalatti fotók beszkennelése. Ezekből állítják össze a zátony pontos háromdimenziós modelljét. Ehhez több ezer fotóra van szükség, melyekből a laboratóriumban hozzák létre a korallzátony összetett formáját és ebből következtetnek a zátony élővilágának diverzitására és fejlődési irányára”

– tette hozzá.

Lévi szerint a tűpontos modellek segítségével a kutatók jobban megértik, hogy az adott korallzátonyok milyen állatok és korallok együttélését képesek fenntartani, továbbá létrehozhatnak egy mesterséges korallmodellt, amelyet a vízbe helyezhetnek. A folyamat utolsó állomása a modellezett korallzátony kerámiából készült másolatának legyártása. Olyan alapanyagot használnak, amely a víz alatt természetes módon porózus marad és alkalmas a sérült zátony helyreállítására vagy egy új zátony alapjainak megteremtésére.

„A háromdimenziós mesterséges modellek létrehozása azért rendkívül fontos, mert ahogy a korallzátonyok pusztulnak, úgy csökken a szerkezetük összetettsége, míg végül összeomlanak. A zátony alakja és komplexitása teszi lehetővé a számtalan élőlény együttélését, táplálkozását, lakóhelyük kiválasztását. Amennyiben egy zátony állapota leromlik, az új korallok sem tudnak rajta megtelepedni és ezzel regenerálni. Tehát ezek a zátonyok külső segítségre szorulnak. Ekkor jön a képbe a háromdimenziós modell, mely biztos alapot szolgáltathat a pusztulófélben lévő zátony újjáéledéséhez. Az a célunk, hogy a korallzátony természetes úton, önmagát gyógyítva épüljön újjá. Mi csak némi támaszt nyújtunk ehhez” – mondta Lévi.

Fotó: QUI NGUYEN on Unsplash