Kevésen múlt, hogy a magyar festészet egyik legnagyobb alakja örökre elveszítse szeme világát, s ezzel élete kettétörjön. 1866 telén a huszonéves Munkácsy Mihály már járni is alig tudott, amikor mentora, Ligeti Antal festő közbenjárásával a kor legnagyobb szemészéhez, dr. Hirschler Ignáchoz került, aki nemcsak látását, hanem egész életművét is megmentette.
Egy művésznek a látás nemcsak érzékszerv, hanem a létezés alapja. Kevesen tudják, de Munkácsy Mihály majdnem megvakult, azonban Ligeti Antal gyorsasága, Than Mór segítőkészsége és a híres zsidó orvosprofesszor, dr. Hirschler Ignác páratlan szaktudása révén sikerült elkerülni a tragédiát. Ismerje meg a történetet, hogyan mentette meg a pesti zsidó doktor Munkácsy látását, s ezzel életét.
Munkácsy mentora rögtön intézkedett
Az eset több mint 150 éve történt, ám Ligeti Antal tájképfestő naplóbejegyzéseiből részletesen megismerhetjük. Ugyanis Ligeti az elsők között volt, aki mint Munkácsy egyik mentora értesült a vészjósló problémáról.
Munkácsy nagybátyja 1866 februárjában levelet küldött Ligetinek, hogy „Miksa veszélyben van, hogy szeme világát veszti”. Az ismert tájképfestő azonnal sürgönyt küldött, hogy másnap várja a pesti pályaudvaron. A fiatal Munkácsy pedig alig 24 órával később ott állt a peronon, bekötött szemekkel, önállóan járni sem tudott. A megdöbbentő látványból felocsúdva Ligeti hazavitte protezsáltját, majd egy barátjához, Than Mór festőhöz sietett, s kérte, hogy mutassa be dr. Hirschler Ignác szemészprofesszornak.
Than persze rögtön beleegyezett, s még aznap este a professzor Nádor utcai lakására mentek, ám őt nem találták otthon. A doktor cselédjének javaslatára még néhány baráti címén keresték, sikertelenül, míg végre éjféltájban egy kaszinóban találtak a szemészre. Sebtiben előadták a problémát, mire Hirschler doktor megígérte, hogy minden tőle telhetőt megtesz, másnap legyenek a Rókus Kórházban.
Munkácsy csodával határos gyógyulása
Másnap reggel, a felvételt végző doktor lemondóan azt mondta Ligeti Antalnak, hogy a gyulladás már oly méreteket öltött, hogy a gyógyítás sikere szinte kilátástalan. A lesújtó véleményt nem közölték Munkácsyval.
Kilenc felé megérkezett dr. Hirschler Ignác, aki elsőként vizsgálta meg az ifjú művészt. Az alapos vizsgálat után, az ő véleménye már vigasztalóbb volt, azt mondta „a jobb szemét erősen hiszem, hogy megmenthetem, de a bal szeme megmentése iránt nagyon a kétségeim”.
Munkácsy Mihály ekkortól a Rókusban volt Hirschler doktor kezelésében. 5–6 nap múlva pedig a szemész már annak adott hangot, hogy a gyógyulás olyan jó ütemben halad, hogy minden bizonnyal Munkácsy mindkét szemét megmentheti. A fiatal festő a megvakulás rettenet félelmétől végül hat hetes gyógykezelés után mondhatott búcsút.
Hirschler professzor honoráriuma
Még egy darabig kímélni kellett szemeit, de a teljes gyógyulás már bizonyos volt. Munkácsy ekkor határozta el, hogy hálája jeléül az első képet, amit ezután festeni fog, Hirschler Ignácnak ajándékozza. Az ajándék festmény pedig A bogrács című lett (lásd: borítókép).
Ezzel párhuzamosan pedig Ligeti Antal a művészeti társulat választmányi ülésén indítványozta, hogy Munkácsy szűkös anyagi helyzete miatt ők küldjenek honoráriumot Hirschler professzornak. Az indítványt elfogadták, s 100 forintot (mai értékén mintegy fél millió forintot) küldtek az orvosnak.
Dr. Hirschler Ignác köszönettel vette a pénzt, s postafordultával küldte is vissza, azzal az üzenettel, hogy a társulat csatolja a segélyezésekre szánt tőkealapjához.
Forrás: „Dr. Hirschler Ignácz és Munkácsy Mihály”, Magyar Zsidó Szemle, 1891. 8. évf. 4. szám, 289–292. old.
A borítókép, A (feldöntött/kiöntött) bogrács című kép a Wikipédiáról származik.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.