Mose Isserles, vagy ahogyan a vallásos zsidó világban legtöbbször említik, a Remo a 16. század egyik legnagyobb zsidó jogtudósa volt. Krakkói működése, lenyűgöző tudása és a zsidó vallásjoghoz fűzött korszakos hozzájárulása máig meghatározza a zsidó közösségek életét világszerte.
Mose Isserles rabbi, vagyis a Remo, nem csupán a lengyel zsidóság kiemelkedő alakja volt, hanem az egész askenáz világ jogi és filozófiai gondolkodására is óriási hatást gyakorolt. Kommentárjai és döntvényei a mai napig a vallásos zsidó élet mindennapi gyakorlatának alapkövei közé tartoznak. Születésétől haláláig – 1520-tól 1572-ig – élete egy korszakos műveltséggel és rendkívüli hivatástudattal megáldott rabbi példája – emeli ki a Chabad.org.
Krakkó nagy tudósa
Mose Isserles Krakkóban született 5280-ban (1520), vagyonos és Tóra-tudós családban. Édesapja, Jiszráel, a közösség megbecsült vénei közé tartozott, aki nemcsak fiának taníttatásáról gondoskodott, hanem később a krakkói Remo-zsinagógát is felépíttette. Ez az épület évszázadokon át állt, mígnem a náci megszállás alatt megrongálták. A fiatal Mose tanulmányait a híres lublini rabbi, Sálom Sachna vezette, aki később apósa is lett.
Mindössze harmincévesen a Remo visszatért szülővárosába, ahol saját jesivát alapított és mivel jómódú volt, tanítványai teljes ellátásáról is maga gondoskodott. Tudása és jogi tekintélye hamarosan egész Lengyelországban és Németországban elismertté vált: döntvényeit egyhangúan fogadták el a közösségek, és iránymutatásai gyakorlati irányt adtak a mindennapi vallási élethez.
A rabbi kommentárjai nyomán született egység
A Remo fő műve, a Mapá (azaz: „terítő”), a szefárd Joszef Káró rabbi Sulchán Áruch című kódexéhez írott kiegészítés, amely az askenázi hagyományokat illesztette a szefárd jogi rendszerhez. Ezáltal a Sulchán Áruch az egész zsidó világ által elfogadott törvénykönyvvé vált, és a Remo hozzájárulása elengedhetetlen volt e folyamatban.
Ugyancsak fontos munkája a Darké Mose, amely Rabénu Jákov ben Áser Turim című művéhez írt jogi kommentár, valamint a halála után kiadott Seélot Utesuvot, amely 132 kérdés-felelet formában közöl gyakorlati jogi válaszokat. Ez utóbbi különösen népszerű lett a rabbik körében, mivel a hétköznapi életre vonatkozó eligazításokat tartalmazott.
A Remo nemcsak Talmud- és háláchá-tudós volt, hanem érdeklődése a zsidó filozófia, a csillagászat és a történelem területére is kiterjedt. Tíz művét adták ki nyomtatásban, de több más írása is fennmaradt kéziratban.
Isserles rabbi öröksége
Mose Isserles rabbi 5332-ben (1572), lág báomer napján hunyt el. Emlékét nemcsak írásai őrzik: sírja Krakkóban zarándokhely, különösen jorcájtján, amikor a környék zsidósága ma is felkeresi, hogy tiszteletét tegye a nagy tanító előtt. Egykori tanítványa, a neves rabbi Slomó Luria így emlékezett rá:
„Mózes (Rámbám) után Mózesig (Isserles) nem volt hozzá hasonló Mózes.”
Ez a mondat került a sírkövére is, és ez a mondat talán a legméltóbban foglalja össze Rabbi Moses Isserles örökségét a zsidó világban.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.