Bár elsőre talán meglepőnek tűnik, a halak nemcsak a tengerek, folyók és egyéb vizek lakói, hanem a zsidó gondolkodásban is komoly szimbolikus jelentéssel bírnak. A misztikus hagyományok és az asztrológia is különleges jelentést tulajdonítanak ezeknek a vízi lényeknek.
Yehuda L. Ceitlin rabbi, az arizonai Tucson közösségének vezetője hét olyan tanítást gyűjtött össze, amelyekben a halak viselkedésén és tulajdonságain keresztül a spirituális fejlődéshez és önismerethez vezető útról tanulhatunk. A Chabad.org oldalán megjelent gondolatok egyszerre inspirálóak és mélyen gyökereznek a zsidó hagyományban.
1. Előre nézzünk
A legtöbb hal nem képes hátrafelé úszni, ezt az általános megállapítást az angolna ritka kivétele csupán megerősíti. Az ember emlékei segítenek a döntések meghozatalában, de fontos, hogy képesek maradjunk a jelenben élni, és a jövő formálására összpontosítani. Ahogy a híres litván rabbi, Jiszráel Salanter (Ráv Jiszraél Lipkin, 1809–1883) mondta:
„Amíg élünk, addig teljesíteni is tudunk.”
2. Haladjunk a saját tempónkban!
Míg a vitorláskardhal akár 112 km/órás sebességre is képes, addig a törpe csikóhal ugyanennyi idő alatt csupán alig másfél métert tesz meg. Bár mozgása szinte észrevehetetlen, ez nem jelenti azt, hogy ne haladna. Az emberi fejlődés üteme nagyon eltérő lehet, de nem mindenki születik vitorláskardhalnak – a lényeg, hogy jó irányba menjünk. Ahogy Salamon király tanácsolja:
„Neveld a fiút az ő módja szerint, ha megöregszik, sem tér el attól.” (Mislé 22:6.)
3. Ne legyünk puhányok
Bár a halak is pihennek, nem alszanak úgy, mint az emberek – mindig éberek, figyelniük kell a veszélyekre. Az emberek viszont hajlamosak hátradőlni, ha úgy érzik, elérték céljaikat. Pedig az önelégültség gyakran visszaeséshez vezet. Hillél háZáken intő szavai így hangzanak:
„Ne bízz magadban a halálod napjáig.” (Ávot 2:4.)
A fejlődés sosem állhat meg, amiért tegnap megdolgoztunk, azt ma is meg kell őrizni.
4. Kerüljük a túlzott harciasságot
A mélytengeri agyaras hal hatalmas, több centiméteres fogaival félelmetes látványt nyújt, de olyan nagyok ezek a fogak, hogy nem tudja becsukni a száját, így a zsákmánya egy része kiszökik belőle. A túlzott élesség, keménység, akár szellemileg, akár verbálisan, előny is lehet, de könnyen visszaüthet. Aki túl harcias, nemcsak másokat, hanem önmagát is megsebezheti, és elvághatja magát a külvilágtól.
5. Bárkiben ott rejtőzik a vezető
A rozsdás angyalhalak nőstényként születnek, de idővel hímmé alakulnak és vezető szerepet vesznek fel a rajban. Ez a biológiai átváltozás arra tanít, hogy minden ember képes felelősséget vállalni. Gyakran számíthatunk vezetőinkre, de ha úgy adódik, nekünk kell előrelépni. A Misna is megerősíti:
„Ahol nincs ember, igyekezz te ember lenni!” (Ávot 2:5.)
A vezetői képesség ott rejlik mindenkiben, csak alkalom kell a kibontakozásához.
6. Egy zsidó ne legyen partra vetett hal!
A halak nem élhetnek víz nélkül, ez az életfeltételük. Rabbi Akiva, amikor megkérdezték tőle, miért tanul Tórát akkor is, ha életveszélyben van, így válaszolt:
„Ahogyan a víz a halnak, olyan a Tóra a zsidónak.” (Bráchot 61. b)
A Tóra nem csupán útmutató, hanem az élet forrása, ami nélkül a zsidó ember „fuldokol”. A spirituális túlélés feltétele, hogy kapcsolatban maradjunk az Örökkévaló tanításaival.
7. A zsidó lélek mindig hazatalál
A lazacok több száz kilométerre is eltávolodnak születési helyüktől, éveket töltenek a nyílt tengeren, mégis visszatalálnak oda, ahol az életük kezdődött. Az ember is eltávolodhat a gyökereitől, de mindig képes visszatérni. Az Örökkévaló mindenkit a saját képmására teremtett, hogy küldetését beteljesítse. A lélek mindig megtalálja az utat haza és ha kell, újrakezdi.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.