Régészek egy szerintük ókori római kori mikvét fedeztek fel a Róma mellett fekvő Ostia Antica egykori kikötőváros kiterjedt romjai között.
Ez lehet a legrégebbi, a Közel-Keleten kívül eddig felfedezett mikve. A sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozott leletek megerősítik a zsidó jelenlétet Ostiában, ahol 1961-ben már felfedezték egy első és negyedik század közöttire datálható zsinagóga romjait – írja a JHE.
Alessandro D’Alessio, az Ostia Antica Régészeti Park igazgatója „abszolút rendkívüli felfedezésnek” nevezte a leletet, mivel „az ókori Júdeán, Galileán és Edomán kívül korábban nem ismertek mikvéket a római korból”.
A mikve 2024-ben került elő
A mikve a kulturális minisztérium által finanszírozott Ostia Post Scriptum projekt keretében végzett, 2024 júniusában és augusztusában zajlott ásatások során került napvilágra.
A mikvét egy „nagy és pompás” épületben találták meg, amelyet már nagyrészt feltártak. Egy félköríves kis kamrát foglal el. A medencéhez három lépcsőfokon lehetett lejutni, amelyek „figyelemre méltó használati nyomokat” mutatnak. A feltöltésre szolgáló infrastruktúra is felfedezhető. Az ásatások során kis szobrokat, egy poharat és olajlámpákat is találtak, köztük egy menórával és lulávval díszített darabot.
A mikve felfedezése bővíti a zsidó jelenlét bizonyítékait az ókori Rómában. Az Ostia Anticában található mikve és zsinagóga mellett ősi zsidó katakombák is találhatók a városban. Arról nem is beszélve a Titus diadalívén látható ábrázolásról, amely a Jeruzsálem kifosztása utáni diadalmenetet és a menóra Templomból való elrablását ábrázolja.
Két hónappal ezelőtt Jeruzsálemben fedeztek fel egy mikvét
Második Szentély-korabeli mikvét, vagyis rituális fürdőt fedeztek fel Jeruzsálemben. A privát mikve a zarándokok útjától északra, a második Szentély korából származó, sokat kutatott vízelvezető csatorna közelében található. Az ásatásokat az Izraeli Régészeti Hatóság szakemberei vezetik, írja a Dávid Városa nemzeti park honlapja.
Ez már a második olyan rituális fürdő, mely a második Szentély korából származó, fő vízelvezető csatorna mentén került elő. A Templom-hegytől mintegy hatvan méterre délre feltárt, vakolt falú mikve a második Szentély idejének korai római korszakából származik.
„E kicsiny mikvét feltehetőleg magánhasználatra szánták. Ez a tény újabb bizonyíték arra, hogy ebben a városrészben gazdag és befolyásos zsidók laktak”
– mondták a régészek. „A magánmikve olyan luxusnak számított, amit nem mindenki engedhetett meg magának”.
